Szentpéteri József (szerk.): „Barátok vagyunk, nem ellenfelek”. László Gyula és Györffy György kapcsolata írott és fényképes dokumentumok alapján (Budapest, 2019)
LEVELEK ÉS MÁS ÍROTT DOKUMENTUMOK - [D22] 1969. szeptember 11. László Gyula feljegyzése Erdei Ferencnek
„BARÁTOK VAGYUNK, NEM ELLENFELEK” 112 [D22] 1969. szeptember 11. László Gyula feljegyzése Erdei Ferencnek (gépelt, aláírt, helyenként javított másolati példány)123 Feljegyzés Erdei Ferenc számára a pusztaszeri emlékművel kapcsolatos beszélgetésünkről 1. A régi nemzetségi monostor alapjai kiásandók, füvesítendők, s megfelelő helyre (talán az oltár helyére) egy boltívet kell emelni, s alatta fugázott téglatalapzaton kiállítani azt a 3-4 faragott követ (köztük alakos is van!), amely a pusztaszeri templomból származik. A kövek most a szentesi múzeumban vannak, a Központi restaurátor műhely tud róluk olyan tökéletes műanyag öntvényt készíteni, ami jobb, mint a műkő, bírja az időt, s megtévesztésig azonos az eredetivel (Némethy Endréék, a Kinizsi utcában). 2. A látogatók képzelőerejét, történeti tudását megragadó, nagyméretű képzőművészeti alkotásokból álló emlékmúzeum tervezendő olyan architektúrával, amely valamiképpen magába foglalja, kiegészíti a századfordulón emelt pusztaszeri emlékművet. A nagyméretű, optikai élményt, szenzációt jelentő alkotások mellett fekvő tárlókban be kellene mutatni a régészeti és történeti emlékeket és az államalapításra vonatkozó irodalmat, beleértve az írói, költői alkotásokat is. Azt javasoljuk, hogy a fő látványosság az újonnan felállított, restaurált és rekonstruált Feszty-körkép legyen. Kitűnő fametszetes másolat és sok fénykép áll rendelkezésre a körképről, úgy hogy az elveszett, hiányzó részeket vonalrajzzal pótolni lehetne, s így a körkép egységes mondanivalója ismét helyreállna. Szó lehetne arról, hogy a szegedi múzeumban helyhiány miatt méltatlanul elhelyezett Munkácsy: Honfoglalás nagy vázlata és feles méretű előkészítő festménye is ide kerülne, esetleg a nagy terem szemben lévő falára. Arra gondoltam ugyanis, hogy a körkép nem körhengerben lenne elhelyezve (régen a központban lévő körtornáctól a képig plasztikus modellek vezették a szemet úgy, hogy csak a figyelmes látogató vette észre, hogy honnan kezdődik a kép, hol végződik a göröngyös földön „megjátszott” világ), hanem egy nagy falon képszalagként tárulna a nézők elé (a szemben lévő falon lehetne a két Munkácsy képet elhelyezni. A teremben kerülnének felállításra a magyar közgyűjteményekben őrzött, honfoglalás kori témájú ké-123 A levél tetején László Gyula kézírásos feljegyzése: „Kedves Ferenc! Azért kapod a másolatot, mert ez jobban olvasható, az első példány halovány!”
