Szentpéteri József (szerk.): „Barátok vagyunk, nem ellenfelek”. László Gyula és Györffy György kapcsolata írott és fényképes dokumentumok alapján (Budapest, 2019)
LEVELEK ÉS MÁS ÍROTT DOKUMENTUMOK - [D20] 1966. október 8. László Gyula válasza Györffy György bírálatára
„BARÁTOK VAGYUNK, NEM ELLENFELEK” 108 évtizedre keltezett éremleletet pedig hiú reménység várnunk. Nem tudom, mit ért azon a szerző, hogy történetileg cáfolható a feltevésem. Tudtommal ezt senki sem tette meg, sőt azóta Vajay Szabolcs hasonlóképpen értékelte Géza uralmát, mint én. Elméletemet előadtam a varsói nemzetközi kongresszuson, s a legnagyobb érdeklődéssel fogadták, már nincsen is belőle különnyomatom, úgy szétkapkodták. Gondolom, hogy ezek után mégsem lehet ide nem tartozónak ítélni ezt a feltevést, mert hangsúlyozom, feltevésről van szó. 166. lap. Őszintén szólva, nem tudtam arról – Györffy sem idézi –, hogy mikor és ki cáfolta meg Pais Dezső feltevését. Ha így van, köszönettel veszem a figyelmeztetést, és kijavítom a szöveget. Egyébként sem sarkala tos része a könyv építményének. Amint látható, szívesen elfogadom a Györffy György barátom által javallt módosításokat ott, ahol ténykérdésekről van szó, ellenben nem győzött meg ott, ahol elméletem helyett egy másik – talán már beidegződött – feltevés elfogadását javasolta. Csak egy példa: Németh Gyula új dolgozatára való hivatkozással a baskíriai őshazát kéri tőlem számon a bíráló. Én ezt el is fogadtam Árpád magyarjaira, de nem a magyar nép zömére vonatkoztatva. Miért? Először is, mert bizonyíthatatlan feltevés, hogy a Volga jobb partjának tömeges magyar helynevei a tatárjárás elől odamenekült magyarokról vallanak. Honnan tudjuk ezt? Másodszor pedig a baskíriai helynevek között Németh Gyula valóban jó néhány törzsünk nevét megtalálta, csak éppenséggel a magyar törzsnek nincsen külön, csak kis területre összeszorítva közös neve a helyekben. Ez a törzsszövetség lenne alapja a magyarul beszélő magyarságnak? Kétlem! Ott kell keresnünk népünk zömének szállását, ahol a helynevek mutatják: a Volga jobb partján! Nos, a többi ellentmondásnál is nagyjából ez a helyzet: a javasolt feltevés semmivel sem bizonyosabb, mint a magamé, talán csak megszokottabb, s ezért nem tudok szabadulni „kedvenc gyermekeimtől”. Ellenben volna egy ötletem: ha a Kiadó jónak látja: közölje le függelékként mind Györffy György barátomnak kitűnő hozzászólását, mind pedig ezt a válaszomat. Ezzel egycsapásra növelné a könyv érdekességét, és jó bepillantást adna azokba a vitákba, amelyek mindig a másik véleményének tiszteletben tartásával folynak. Jól tudjuk, hogy vitánkkal nem zárulnak le őstörténetünk kérdései, hanem még sok-sok nemzedék kutatói vizsgálják múltunkat, amelyet nagyon szeretünk. Ady szavai jellemzők munkánkra: „Szívük izzik, agyuk jégcsapos...”. Hajlandók vagyunk – s ebben vezetni szeretnék – legszebb elméleteinktől is megválni, ha kiderülne, hogy csalóka eredmények. Tudjuk, hogy elméleteink s bírálatuk mindig
