Szilágyi Adrienn (szerk.): Hét társulati elnök - Századok Könyvek (Budapest, 2018)
Ress Imre: Korszakváltást előkészítő rövid elnökség 1913–1916. Thallóczy Lajos
RESS IMRE 94 közel álltak egymáshoz az állam növekvő szerepvállalásáról a tudományos kutatás terén, az akadémiai testületek, a szakmai társulatok tevékenységét megújító és kiteljesítő etatista tudománypolitika szükségességéről. Thallóczy bizonyára követendő példának ajánlotta az általa kezdeményezett, intézményközi albán történeti kutatásoknak a közös külügyminisztériumban kialakult finanszírozási gyakorlatát, amelyhez hasonló eredményes kutatásszervezés hazai meghonosításához legalább huszonöt, Klebelsberg organizációs tehetségével felérő szakhivatalnokot tartott kívánatosnak a magyar kormány különböző posztjain.50 Kölcsönösen bizal mas viszonyukra jellemző, hogy az államtitkár őt avatta be egy önálló tudományos minisztérium létrehozásának meghiúsult terveibe és megcsillantotta egy interdiszciplináris Balkán-tanszék létrehozását a debreceni vagy a pozsonyi egyetemen, amelynek élére Thallóczy felfedezettjét és feltétlen hívét, Hodinka Antalt szánta.51 Kultuszállamtitkári pozíciójában Klebelsberg személye a kezdetektől a háború alatt is minden évben garantálta a Társulat megnövelt összegű állami segélyezését, amely előrevetítette, hogy 1917-ben – a sajtó egy része által preferált ifjabb Andrássy Gyulával szemben – őt választották meg Thallóczy utódának.52 Klebelsberg tör ténelemszemléletének alakulásában és későbbi társulati tudományos straté giájának számos pontján filológiailag is kimutatható a Thallóczy-hatás. Többek között Thallóczy már társulati elnöksége kezdetétől felvetette és napirenden tartotta a modern magyar állam kialakulásában a közjogi kérdésen túlmutató társadalmi és gazdasági folyamatok jelentőségének a feltárását, az újkori kutatások részarányának növelését, amely később Klebelsberg 1917-ben meghirdetett történetpolitikai célkitűzéseinek is gerincét képezte.53 Kutatásösztönző példaadással választotta ugyanis elnöki székfoglaló előadása témájául a napóleoni háborúk óta eltelt évszázad magyarországi társadalmi átalakulásának és gazdasági fejlődésének áttekintését, amelynek fölolvasását a nagyobb hatás és szélesebb nyilvánosság kedvéért 1914 augusztusában tervezte a trencséni vándorgyűlésen.54 A gaz daságtörténeti kutatások elhanyagolását és visszaesését a beszűkült publikációs lehetőségekkel hozta összefüggésbe és súlyos veszteségnek tar-50 Uo. 1914. május 22. 51 Uo. 1914. május 21., június 1. 16. 52 Új összeférhetetlenség.; A Történelmi Társulat elnökválasztása. Pesti Napló, 1917. február 15. 1., 6. 53 Glatz Ferenc: Klebelsberg tudománypolitikai programja és a magyar történettudomány. Századok 103. (1969) 1185–1186. 54 Reisz T. Cs.: „Kedves Lajosom!” i. m. 119.
