Szilágyi Adrienn (szerk.): Hét társulati elnök - Századok Könyvek (Budapest, 2018)
Ress Imre: Korszakváltást előkészítő rövid elnökség 1913–1916. Thallóczy Lajos
RESS IMRE 92 lözhetetlen politikai fedezetet.42 A történeti kutatás alapintézményének mielőbbi megvalósulását szolgáló józan számítást azonban érvénytelenítette az elvi megfontolás, hogy a történetírás tárgyilagos művelését jelképező testület vezetése nem egyeztethető össze pártpolitikai funkció egyidejű betöltésével. Lényegében pártvezéri szerepe miatt nem volt realitása a kiegyezésről nagy hatású kortörténeti feldolgozást készítő ifjabb Andrássy Gyula párhuzamosan felmerült elnöki jelöltségének sem. Miután a hivatásos történészek közül a rangidős akadémikus, Fraknói Vilmos életkora és egészségi állapota miatt nemet mondott a felkérésre, a társulati választmány bizalmas tanácskozásán a két alelnök, Csánki Dezső és Fejérpataky László teljes egyetértésben fogadtatta el a pártok felettinek számító, a döntéshozók széles spektrumát informális kapcsolatrendszerével behálózó Thallóczy jelölését. A személyének megelőlegezett teljes bizalmat távolmaradása ellenére is egyhangú választással erősítette meg a rendkívüli elnökválasztó közgyűlés 77 résztvevője.43 Az eredeti szándéka ellenére ráruházott tisztséget Thallóczy egyáltalán nem tekintette üres dekórumnak, s jellemző szarkasztikus humorával fejezte ki idegenkedését a történészek minden szeszélyét elviselő, a számára kijelölt mesebeli „tus kó király” szerepétől. Kifejezetten praktikus szempontok vezették, s újabb posztján is változatlanul a levéltárépítés sikeres véghezvitelében működő Csánki személyes támogatását érezte elsődleges fontosságúnak.44 Hama rosan szembesült a Társulat zilált pénzügyi helyzetével, amelyet az ügyeket ténylegesen intéző titkár, Szilágyi Sándor 1899-ben bekövetkezett halála után elhibázott kiadványok készítésére és megjelentetésére felhalmozott hatalmas adósságok terheltek. Ezért előbb a Századok évi terjedelmét kellett 1909-től két részletben 10 ívvel csökkenteni, majd a Magyar Törté neti Életrajzok köteteit harminc ívben maximálni, végül a forrásközlő fo lyóirattá fejlődött Történelmi Tár kiadását 1911-ben teljesen megszüntet ni.45 A Társulat elkerülhetetlen pénzügyi konszolidációjához azonnal 42 Borsa Iván: Az Országos Levéltár épületei, 1874–1974. Levéltári Közlemények 50. (1979) 1. 43. Borsa Iván tanulmányában kétségbe vonta a Csánki bizalmasának számító Döry Ferenc visszaemlékezését, miszerint a miniszterelnöki és belügyminiszteri posztot egyidejűleg betöltő Khuen-Hédervárynak jelentős szerepe lett volna az Országos Levéltár megépítéséről hozott döntés megszületésében. A társulati elnökválasztás előzményei viszont inkább Döry állítását igazolták. 43 „Kedves Lajosom!” Csánki Dezső levelei Thallóczy Lajoshoz, 1879–1916. S. a. r., bev. és mutató: Reisz T. Csaba. Bp. 2017. 103–114. 44 Tömöry M.: Országos Levéltár i. m. 56. 45 Ember Győző: A Magyar Történelmi Társulat száz éve. Századok 101. (1967) 1152–1153., Reisz T. Cs.: „Kedves Lajosom!” i. m. 89.
