Szilágyi Adrienn (szerk.): Hét társulati elnök - Századok Könyvek (Budapest, 2018)
Ress Imre: Korszakváltást előkészítő rövid elnökség 1913–1916. Thallóczy Lajos
KORSZAKVÁLTÁST ELŐKÉSZÍTŐ RÖVID ELNÖKSÉG 79 ténetírás realista szemléletét Magyarországon meghonosító két nagy történetíró, Szalay László és Horváth Mihály tematikáját és műveinek földrajzi határait. Tudatosan vallotta azt az álláspontot, hogy nélkülözhetetlen a szomszéd népek históriájának és forrásainak ismerete, mert azok sorsa szervesen függ össze Magyarország történetével. Regionális látásmódjának bizonyítéka, hogy akadémiai székfoglaló előadását 1885-ben délszláv témából, az oszmán hódítás elől Magyarországra települő szerbség egyik kiemelkedő történeti személyiségéről, Bakics Pál vajdáról tartotta.8 A szláv világra irányuló kutatásaihoz Thallóczy messzemenően kamatoztatta a magyar kormány megbízásából 1879-től öt alkalommal a Balkánon és Oroszországban tett gazdaságdiplomáciai utazásait. A társadalmi állapotok szociológiai leírása és a gazdasági-statisztikai adatok gyűjtése mellett sorra fedezte fel a magyar történészek által korábban soha nem látott levéltárak Hungarica forrásait, amelyekkel két könyvében is bőségesen dokumentálta a kelet- és délkelet-európai térséghez fűződő középkori magyar politikai és gazdasági kapcsolatokat.9 Ezeknek a kutató utaknak a tapasztalatai is arra ösztönözték, hogy a Társulat 1885-re meghirdetett első országos történész kongresszusán – jórészt saját nemzedékének irányadó megnyilatkozásai sorában – a történeti forrásanyagról készített referátumában összegezze a hazai történeti kutatási infrastruktúra kiépítésének és a racionálisan megalapozott, szervezett kutatástámogatásnak az állami követelményrendszerét. A kongresszus által elfogadott Thallóczy-ajánlások között szerepelt többek között a megyei és a városi levéltárak egységes tudományos kezelésére az állami felügyelet megteremtése, a kutatást segítő egységes levéltári kalauz elkészítése, a kortörténeti kutatások forrásbázisát jelentő 1848–1849-es és a neoabszolutizmus kori kormányzati iratok hollétének felderítése és magyarországi hozzáférhető tétele, valamint a három nagy tudományos könyvtár, a nemzeti, az egyetemi és az akadémiai külföldi szakkönyvbeszerzésének összehangolása, továbbá az államilag finanszírozott külföldi kutatások koordinálása és tartós dokumentálása az Akadémia és a Társulat közös programjában.10 A meghirdetett nagy szabású tervek megvalósulásához kedvező kilátást ígért az Akadémia és a Történelmi Társulat tisztségviselőiből az 1870-es évek végén szerveződött 8 Századok 19. (1885) 285. 9 Thallóczy Lajos: Utazás a Levanteban. A keleti kereskedelem története Magyarországon. Bp. 1882., Uő: Oroszország és hazánk. Bp. 1884. 10 Thallóczy Lajos: A történelmi anyagról. In: A Magyar Történelmi Társulat 1885. júl. 3–6. napjain Budapesten tartott Congresszusának irományai. Szerk. Szilágyi Sándor. Bp. 1885. 21–29., 47–53.
