Szilágyi Adrienn (szerk.): Hét társulati elnök - Századok Könyvek (Budapest, 2018)
László Andor: Egy elfeledett történetíró. Szécsen Antal történetszemlélete
EGY ELFELEDETT TÖRTÉNETÍRÓ 67 nelmi Társulat alapításának 80. évfordulóján az akkori elnök, Eckhart Ferenc, úgy idézte fel Szécsen egyik beszédét, mint amely hűen tükrözte a Társulat munkájában az adatgyűjtésről a feldolgozásra áttevődő hangsúlyeltolódást, a kor igényeinek megfelelő változásokat.55 Húsz évvel ké sőbb, a centenáriumi visszaemlékezéskor Kosáry Domokos rosszallóan szólt elnökségéről, amelyet szerinte elsősorban grófi méltóságának köszönhet.56 Várkonyi méltatlannak érezte Szécsen szerepeltetését a Szek fű-névsorban, bár „a hazai történettudomány kevéssé előtérben levő, de nagy hatású tudománypolitikai irányítójá”-nak nevezte, értékelte felkészültségét, tájékozottságát és kritikus hozzáállását. Meglepő módon másutt Toldy Ferenc és Thaly Kálmán mellett az eltakarítandó, „rozsdamarta” romantikus értékek képviselőjeként, a Habsburgokat támogató irányzat jelképes alakjaként mutatta be, mint aki „az aulikus, 17. századi magyar főurakat dicsőítette”.57 Besorolása nyomán Dénes Iván Zoltán Szekfű elődei közt tartja számon, mint a konzervatív ideológiai beállítottságú történetírás művelőjét, Thaly és Szécsen nevéhez köti a kuruc-labanc leegyszerűsítés rossz kettősségét, amely meghatározóvá válik a 19. század utolsó harmadában.58 Várkonyi évtizedek után önkritikusan állapította meg a korábban alkalmazott kategóriák tarthatatlanságát, hiszen a 19. század jeles historikusai „hevesen bírálták a romantikát”, az aulikus, vagy Habsburg-barát jelzők „nem ismeretelméleti fogalmak”, így alkalmatlanok az akkori magyar történetírás jellemzésére.59 Szécsen esetében nem csupán erről van szó, ő ugyan is tudatosan törekedett az elfogulatlanságra, és elsősorban európai látószögből igyekezett bemutatni a magyar történelem eseményeit. Thallóczy 55 Eckhart Ferenc: Elnöki megnyitó beszéd. Századok 81. (1947) 3. A rendszerváltást köve tően ugyanígy szólt róla Benda Kálmán. Benda Kálmán: 125 éves a Magyar Történelmi Társulat. Beszámoló. Századok 127. (1993) 338. 56 „[...] ha egy főnemest érdekelte a történetírás, akkor, mint az egykorú társadalom más pontjain, más egyesületekben, itt is hamar az élre került. Így lett a Társulat elnöke gr. Szécsen Antal, pedig egykor Metternich híve volt [...]” Kosáry Domokos: A Társulat tár sadalmi bázisa és annak hatása a történetszemléletre. Századok 101. (1967) 1178. 57 R. Várkonyi Á.: A pozitivista i. m. I. 211–212., 217., Lásd még Uő : Historiográfiai törekvé sek Magyarországon a 19. században. Századok 103. (1969) 974., 979–980. 58 Dénes I. Z.: A „realitás” i. m. 169., Dénes Iván Zoltán: Szekfű Gyula és a magyar konzer vatív hagyomány. Magyar Tudomány 90. (1983) 446. 59 R. Várkonyi Ágnes: Századfordulóink. In: Uő: Századfordulóink. Esszék, tanulmányok. (Liget könyvek) Bp. 1999. 32., R. Várkonyi Ágnes: A pályakezdés esélyei. Szekfű Gyula le velezése Angyal Dáviddal. In: A negyedik nemzedék és ami utána következik. Szekfű Gyula és a magyar történetírás a 20. század első felében. Szerk. Ujváry Gábor. Bp. 2011. 35.
