Szilágyi Adrienn (szerk.): Hét társulati elnök - Századok Könyvek (Budapest, 2018)
László Andor: Egy elfeledett történetíró. Szécsen Antal történetszemlélete
LÁSZLÓ ANDOR 60 szempontból rajzolják, mint ő”. Történészi hitvallását jól tükrözték a Társulathoz érkezett dolgozatokkal szemben támasztott elvárásai: „tárgyilagosság, higgadt ítélet, ami arra törekszik, hogy összekösse a múltat a jelen benyomásaival”.37 Vallásos téren ugyancsak megőrizte pártatlanságát, a ma gyarországi felekezeteknél „éppen annyi meleg, őszinte vallásos érzelmet és meggyőződést” tapasztal, „mint akármely más országban”.38 A források ismerete önmagában még nem biztosítja az objektivitást, „főleg ha ezen adatok csak az ellentétes pártok egyikének kútfőiből vannak kiválólag merítve”, bírálta Thaly Kálmán jóhiszemű egyoldalúságát, amely a „szenvedélyes történelmi insinuatió kirívó példája”. Leszögezte, hogy „minden tisztelet mellett történelmi és politikai meggyőződései irányába [...] részemről politikai nézeteit és történelmi fölfogásait határozottan nem osztom”.39 A forráskritika jegyében az emlékiratok beszámolóit fenntartásokkal kell kezelni, azok egyoldalúak, Szécsen vitatta az angol követ, Stepney megbízhatóságát ott, ahol véleményét hangoztatta. A mindenkori reálpolitika figyelembe vételét javasolta, hiszen az angolok elsősorban saját szempontjaik szerint tekintik a viszonyokat, szövetségeseik érdekei alárendelt fontosságúak, tulajdonképpen akadályok számukra. A francia Dangeau naplójával kapcsolatosan szintén kételyeinek adott hangot. Hibának tartotta a jelen kivetítését a múltra, tudta, hogy csakis saját koruk mércéje alapján értékelhetjük egy-egy időszak történéseit: „a komoly történelmi kutatás [...] midőn a kölcsönzött fény csalékony sugarait szétoszlatja, a történelmi igazság jótékony világát árasztja helyükbe. Mert koruk keretiben állítja elő az egyéneket és eseményeket, és annak szelleméhez, eszmemenetéhez, viszonyaihoz méri ítéletét.”40 A nemzetállam eszméjének visszavetítése akkorra, amikor az még sehol sem létezett a kontinensen, „nem más, mint középkori tényeket modern eszmék értelmében magyarázgatni”, ami a történelmi tévedéseknek és azokkal összefüggésben „a politikai balfogásoknak bő és veszélyes kútfeje”.41 Így a törté -37 Gróf Szécsen Antal jelentése a Bay Ilona úrhölgy által kitűzött pályakérdésre beérkezett pályaművekről. Századok 16. (1882) 266., Gróf Szécsen A.: Történeti tanulmányok i. m. 12., Szécsen A.: Elnöki megnyitóbeszéde i. m. 3. 38 Szécsen Antal: Ismertetés. Veresmarti Mihály megtérése históriája. Bevezetésül Veresmarti Mihály XVII. századi magyar író élete és munkái. Korrajz a hitújítás idejéből. Írta Ipolyi Arnold. Századok 11. (1877) 762. 39 Szécsen Antal: Nyilatkozat. Századok 16. (1882) 610. 40 Szécsen A.: Emlékbeszéd i. m. 682. 41 Gróf Szécsen A.: Történeti tanulmányok i. m. 4.
