Szilágyi Adrienn (szerk.): Hét társulati elnök - Századok Könyvek (Budapest, 2018)
László Andor: Egy elfeledett történetíró. Szécsen Antal történetszemlélete
EGY ELFELEDETT TÖRTÉNETÍRÓ 57 A 18. század egy döntő pillanatában a magyar rendek nemzetközi tényezőként jelentkeztek, amikor Mária Terézia melletti kiállásukkal megerősítették a Habsburg Monarchia helyzetét, ám ez a „magasztos szerep” Szécsen szerint nem bizonyult tartósnak, nem sikerült összhangba hozni a nemzeti és közjogi szempontokat a nagyhatalmi igényekkel, a magyar érdekek nem jelentek meg az európai politikában. Néhány évtizeddel később Rákóczihoz hasonló tévedés áldozatai voltak azok, akik a porosz uralkodóhoz folyamodtak, őket „az osztrák ház nemzetközi állásának megingatására s elégedetlenség és ellenséges indulatok fegyvereként akarták fölhasználni, nem pedig – mint sokan remélték – bajainkat nemzetközi befolyásukkal orvosolni”.24 Elfogulatlanság Hazaszereteten a 19. században is gyakran nemzeti öntömjénezést értettek,25 miközben a tudomány kiválóságai időnként már-már megszállottan törekedtek a pártatlanságra. Különösen a század harmadik negyedére igaz ez, amikor az 1848–1849-ben felcsapó romantikus történetszemlélet ellenhatásaként erőteljes igény mutatkozott a realista megközelítésre. Kemény Zsigmond, Szalay László, Csengery Antal egyformán ostorozták a „csinált múlt” módszerét: a történész feladata ugyanis nem a lelkesítés, a mulattatás vagy a vigasztalás, hanem az elfogulatlan elemzés elvégzése. Az idős Szontagh Gusztáv szerint a hazafiságot nem lehet „ámításra” alapozni, ám a fiatalok is hasonlóan vélekedtek: Szabó Károly, Nagy Iván, Szilágyi Sándor, Salamon Ferenc leszögezték, hogy a politika sem nyer azáltal, ha feláldozzák oltárán a történelmet, „a nemzeti nagyság styljével semmi sem ellenkezik jobban, mint a dicsekedő természetű kicsinyeskedés”, ezért „saját őseinket vizsgálat közben oly részrehajlatlanul kell te-24 Thallóczy L.: Gróf Szécsen i. m. 498–499 . , Szécsen A.: Emlékbeszéd i. m. 675. 25 Amint arra éppen Szécsen tanulmányainak ismertetése kapcsán figyelmeztet a Századokban önkritikusan Deák Farkas: „Az akkori állapotokat, eseményeket mai pártállásunkhoz viszonyítjuk s mai szenvedélyeinkkel szólunk bele az akkori eseményekbe. Tetszést, tapsokat, népszerűséget hajhászunk ahelyett, hogy keresnők a történelmi igazságokat.” Deák Farkas: Szécsen Antal: Tanulmányok. Ismertetés. Századok 15. (1881) 608.
