Szilágyi Adrienn (szerk.): Hét társulati elnök - Századok Könyvek (Budapest, 2018)
Egyed Ákos: A Magyar Történelmi Társulat első elnöke. Gróf Mikó Imre
EGYED ÁKOS 30 borodjék”.70 A történetírásnak foglalkoznia kell például a családi élet, a polgári foglalkozások, az érzelmek kérdéseivel. Ez teszi érdekesebbé, fontosabbá és tanulságosabbá a történetírást.71 Horváth Mihály elgondolása szerint késedelem nélkül kezdődhetett a levéltári munka, mert azt Jakab Elek, Szabó Károly és Torma Károly már jóval a gyűlés előtt előkészítették. Eszerint kutathatók és kutatandók: az Erdélyi Múzeum-Egyesület kézirat- és okmánygyűjteménye, a Kormányszék iratanyaga, Kolozsvár városi levéltára, a kolozsmonostori Konvent gyűjteménye, a gróf Rhédey, gróf Bánffy, gróf Kornis, báró Wesselényi családok levéltárai. A magánlevéltárak átnézésére egy-egy bizottságot alakítottak ki azzal a feladattal, hogy regesztákat készítsenek az okmányokról „egy nagy regesta mű” számára.72 Külön történészcsoport feladata volt a régiségi gyűj temények és a régi épületek megszemlélése helyzetfelmérés céljából. Ezt a főtéri templommal indították, s kívánatosnak tartották a restaurálás folytatását. Majd a Farkas utcai református templom következett, ahol „szakértőleg vizsgálá” a történészcsoport az épület kőzetanyagának állapotát, de „leginkább a nagybecsű régi címereknek szentelé fő figyelmét.”73 Sor került a kolozsmonostori apátság maradványainak megtekintésére is. Később mindezekről tanulmányok, beszámolók születtek egyes szaklapokban. A történészek a műemlékek megóvására s restaurálására hívták fel a városi vezetőség figyelmét, amely egyébként is nagy érdeklődéssel követte a Társulat munkáját. Különös figyelmet fordítottak Mátyás király szülőházára, valamint a Hídkapu és a Magyarkapu tornyára, amelyek lebontása éppen napirenden volt, mivel ki kellett alakítani az épülő vasúti állomásra vezető utat. K. Papp Miklós – ismert kolozsvári történetkutató – az egyik megbeszélés során „a Kolozsvárt létező történeti emlékek ügyében emelt szót, azoknak valódiságuk igazolása után emléktáblákkal megjelölését” és „a jelenleg katonai laktanyaként használt Mátyás király születésházának más, közérdekübb célra fordítását indítványozván.”74 Nyilvánvaló – és ezt szeretném hangsúlyozni –, hogy a vándorgyűlés a történész szakma gyakorlati kérdéseire összpontosította erejét. Erről tájékoztat a vándorgyűlés szakszerű összefoglalója is: „Leggazdagabbnak bizonyult e nevezetes történelmi adatokban a gr. Rhédey levéltár, amely különben is, a gr. Kornis- 70 Uo. 524. 71 Uo. 527. 72 Századok 2. (1868) 570. 73 Visszapillantás a magyar történelmi társulatnak Kolozsvárott tartott első vidéki nagygyűlésére. Archeológiai Értesítő 1. (1869) 30. 74 Századok 2. (1868) 571.
