Szilágyi Adrienn (szerk.): Hét társulati elnök - Századok Könyvek (Budapest, 2018)
Egyed Ákos: A Magyar Történelmi Társulat első elnöke. Gróf Mikó Imre
EGYED ÁKOS 14 tézmény, nevezetesen a Magyar Történelmi Társulat élére. De a választók jól ismerték az intézményalapítót, aki az 1852–1854-es években a magyar iskolákért, a Kolozsvári Nemzeti Színház és az Erdélyi Gazdasági Egyesület ügyében indított küzdelmet, hogy csak a legfontosabb intézményeket említsük. Világosan állást foglalt a nagyenyedi, a kolozsvári, a zilahi, a marosvásárhelyi és az udvarhelyi magyar iskolák megnyitása érdekében, ami sikeres fellépése volt. Örömmel írta Kazinczy Gábornak a nagyenyedi kollégiumról: „Az enyedi Kollégium újra él, s ha Isten velünk lesz, fel fog újra virágozni”.13 Anyagi hozzájárulásával és segítségével alakult meg 1859-ben a sepsiszentgyörgyi református algimnázium, a későbbi Székely Mikó Kollégium.14 Mikó az iskolák mellett nagy gondot fordított Erdély gazdaságának korszerűsítésére, különösen a mezőgazdaságára és közlekedésére. 1854-ben újjászervezte az Erdélyi Gazdasági Egyesületet, amelynek elnökévé is választották. Gondja volt arra is, hogy megfelelő szakemberek kezébe kerüljön az Egyesület irányítása,15 s megerősödésé hez 1000 forintos alapítvánnyal járult hozzá. Kiemelkedően fontosnak tartotta a kolozsvári Nemzeti Színház működésének újraindítását is, ezért az 1850-es években sikeres társadalmi mozgalmat kezdeményezett színházi alap létrehozásáért.16 Sikereitől bátorítva Mikó hozzálátott egy erdélyi múzeum megalapításához is, amihez közvetlen okot szolgáltatott a nagy forrásgyűjtő, gróf Kemény József halála, hiszen felvetődött az a kérdés, hogy mi legyen a gróf gyűjteményével, kihez fog kerülni. Bármire lehetett számítani, mert Kemény József az utolsó végrendeletében gyűjteményét országos múzeumnak („Landesmuseum”) ajánlotta fel, holott korábban „nemzeti múzeumnak” ígérte. Mikó kételyeiről írta egyik régi munkatársának, Nagyajtai Kovács Istvánnak: „Vajon, tisztelt barátom, ezt a Landes-Múzeumot mi állítanánk-e vagy a kormány, vajon a mi keblünkben lesz az, vagy sokkal bizonyosabban Szebenben?”17 Hogy erdélyi magyar kézben maradjon a nagy gyűjtemény, Mikó elhatározta: elindítja az erdélyi múzeumalapítás ügyét, amiben olyan munkatársak támogatására számíthatott, mint 13 Mikó Imre Kazinczy Gábornak. Mikó Imre Leveleskönyve a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban. Ms. 3567, 1858/1. (a továbbiakban Leveleskönyve) 14 Csutak Vilmos: Mikó és a sepsiszentgyörgyi kollégium. Emlékkönyv az Erdélyi Múzeum-Egyesület félszázados ünnepére 1859–1909. Kolozsvár 1909–1942. 257–262. 15 Például Kelemen Béni, id. Bethlen János, gr. Teleki Domokos, br. Jósika Lajos, Újfalvi Sándor volt az egyes szekciók vezetője. 16 Leveleskönyve 1859/1. 805. 17 Mikó Imre Nagyajtai Kovács Istvánnak. Leveleskönyve 1855/1. 39.
