Szilágyi Adrienn (szerk.): Hét társulati elnök - Századok Könyvek (Budapest, 2018)
Egyed Ákos: A Magyar Történelmi Társulat első elnöke. Gróf Mikó Imre
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT ELSŐ ELNÖKE 13 csak vissza az emigrációból, a nála [a radikális nézeteiről ismert Horváth Mihálynál] mérsékeltebb politikai nézeteket valló Mikó Imrét alkalmasabbá tették az elnöki funkció betöltésére”.9 Közismert – ahogyan a beve zetésben is említettem –, hogy Mikó nem vett részt a szabadságharcban. 1848 decemberében azért vállalta a bécsi utat, hogy átadja az erdélyiek memorandumát az uralkodónak, segítségét kérve az erdélyi véres polgárháború megszüntetésében. A házi fogságból csak 1849 októberében térhetett haza. Az uralkodó, Ferenc József támogatása elmaradt, de annyi haszna mégis volt útjának, hogy az abszolutizmus éveiben meghallgatásra talált, amikor az erdélyi magyar intézmények védelmének, illetve újak alapításának érdekében folyamodott a birodalmi hatóságokhoz.10 Abban mindkét idézett, kiváló történész egyetértett, hogy alapjában véve nem ismerjük az erdélyi Mikó gróf megválasztásának körülményeit, mégis megemlítettek néhány fontos olyan tényezőt, amelyek hozzájárulhattak az alakuló közgyűlés ilyetén döntéséhez. Amint már láttuk, Glatz Ferenc az erdélyi magyar intézmények védelmét vagy alapítását tartotta ilyennek, Orosz István pedig Mikó politikai nézeteinek mérsékeltebb jellegét emelte ki. Romsics Ignác viszont azokat a régebbi jó kapcsolatokat is fontosnak tartotta a megválasztást illetően, amelyeket a gróf a Deák Ferenc köréhez tartozó Eötvös Józseffel, Csengery Antallal, Toldy Ferenccel ápolt.11 Valóban, a nevezettekkel és másokkal is – mint Ipolyi Arnold, Kubinyi Ágoston – levelezést folytatott, különösen az Erdélyi Múzeum-Egyesület alapításának idején.12 „Erdély Széchenyije” Gróf Mikó Imre politikus is volt, már fiatalon többször töltött be vezető funkciót az erdélyi Főkormányszéknél, a Kancelláriánál, s később ott látjuk a kiegyezés létrehozói között is. Ez természetesen egymagában nem lett volna elégséges ahhoz, hogy őt állítsák egy országos tudományos in- 9 Orosz István: A Magyar Történelmi Társulat útja a kiegyezéstől a rendszerváltásig. Magyar Tudomány 170. (2009) 134. 10 Egyed Ákos: Gróf Mikó Imre–Erdély Széchenyije. Debrecen 2005. 79–80. 11 Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19–20. században – nemzetközi kitekintéssel. Budapest 2011. 105. 12 Erdélyi Múzeum 26. (1909) 346–349.
