Szilágyi Adrienn (szerk.): Hét társulati elnök - Századok Könyvek (Budapest, 2018)
Ujváry Gábor: „A Magyar Történelmi Társulat reneszánszának és legnagyobb virágzásának korszaka”. Klebelsberg Kuno
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT RENESZÁNSZÁNAK KORSZAKA 123 átivódott a magyar géniusz sugalló fluidumával, hogy előadása alatt megint átjárt bennünket a magyarság ama hatalmas, vonzó és átalakító erejének az a gyönyörűsége, mely nekünk itt áthasonult idegenekből tudósokat, fejedelmeket, művészeket, hősöket és mártírokat adott, akik nevének oltára van a magyar nemzet szívében s az oltáron soha el nem alvó tüze a hálának és szeretetnek.”12 Klebelsberg beszédét nemcsak Rákosi üdvözölte, de örömmel, a jövőbe vetett bizalommal fogadták a magyar historikusok is. Az egyébként meglehetősen kritikus Károlyi Árpád például „egészen jónak” értékelte Klebelsberg első elnöki szereplését. Miként barátjának, Takáts Sándornak írta: „Nagy tervei vannak, és sok pénzt hoz rá össze a bankoktól. Patriotikus és tudományos szempontokból kívánom, hogy sikerüljön (de tudományos mértékkel is ám!) a kezdeményezése.”13 A Károlyinál egy nemzedék kel fiatalabb Holub József jogtörténész is hasonlóképp tudósította Szekfű Gyulát Klebelsberg közgyűlési elnöki megnyitójáról: „Ilyen népes, helyesebben látogatott s fényes k[öz]gy[űlés]t még nem pipáltunk; a miniszterek egymást érték, államtitkárokba botlott be az ember s persze az elegáns slepp sem hiányzott a min[iszteri] tanácsosoktól lefelé. Az elnöki megnyitó azonban megérdemelte a figyelmet! Egy okos és lelkes embernek szép s átérzett gondolatai, kissé utópisztikus tervei, de oly szépen megkoncipiálva, hogy szinte sajnálja az ember, miért nem kezdheti így az életét elölről úgy, amint ő a historikusok nevelését megvalósulni látni szeretné.”14 Domanovszky Sándor pedig negyedszázaddal később így emléke zett: „Parlamentben aligha érhet el beszéd olyan sikert, mint amilyet Klebelsberg Kuno gróf elnöki megnyitója ennek a csendes, hangos tetszésnyilvánításra kevéssé hajló, tartózkodó közönségnek körében elért. Előadását minduntalan megszakította a taps, sőt a helyeslő fölkiáltás, és a megnyitó befejezése után az egész közönséget átható, felemelő érzés lett úrrá a teremben. Esemény volt ez a bemutatkozás az akkori háborús időkben. Ezután évről-évre nagy vonzást gyakorolt a tudomány iránt fogékony közönségünkre a Társulat közgyűlése, amelyre valósággal tódult a publikum, hogy hallhassa Klebelsberg szavait.”15 12 [Rákosi Jenő:] Történet és történetírók. Budapesti Hirlap, 1917. április 27. 1. 13 OSzKK, Levelestár, Károlyi Árpád Takáts Sándornak, é. n. [1917.] május 21. 14 ELTE, Egyetemi Könyvtár Kézirattára (a továbbiakban: ELTE EKK), G 628, Holub József Szekfű Gyulának, [1917] április 27. 15 Domanovszky S.: Emlékezés i. m. 387.
