Szilágyi Adrienn (szerk.): Hét társulati elnök - Századok Könyvek (Budapest, 2018)
Ress Imre: Korszakváltást előkészítő rövid elnökség 1913–1916. Thallóczy Lajos
RESS IMRE 110 vezető horvát történész, Ferdo Šišić magyar nyelvészekkel polemizáló dolgozatát olvasták fel a Nándorfejérvár név jelentéséről.107 Elnöksége idején Thallóczyt erősen foglalkoztatta a kiemelkedő történészek emlékének méltó megőrzése és ápolása. Kezdeményezésére kapott emléktáblát a fővárostól a Boszniai Országos Múzeum épületének és régészeti gyűjteményének felépítésében is részt vállaló Hampel József régész az Aquincumi Múzeum falán.108 A konstantinápolyi levéltári kutatások során fertőzésben meghalt Karácson Imre tiszteletére Győrött állítottak a Társulat és Thallóczy közreműködésével köztéri emlékművet. Bécsben pedig a száz éve elhunyt történetírói példaképe, a Lőcsén született erdélyi udvari kancelláriai titkár, Engel Krisztián János altmannleinsdorfi temetői nyugvóhelyére került új síremlék.109 Thallóczy megnövekedett társulati aktivitásában nyilvánvalóan az a változás játszott jelentős szerepet, hogy Bécsben kiüresedett a több évtizede kialakult és gyakorolt informális nemzeti érdekvédő funkciója. Levéltári visszavonulása után 1915 júniusában méltatlan körülmények között távolították el a Hadi Felügyeleti Hivatalból.110 A ballhausplatzi magyar hatalomátvétel, Burián István év elejei közös külügyminiszteri kinevezése után nem volt többé szükség személyes közreműködésére a magyar miniszterelnök külpolitikai háttérinformációkkal való ellátásában sem. Tényleges hivatali szolgálati helyén, a közös Pénzügyminisztérium élére is magyar támogatással került csaknem negyven év után ismét egy dualista osztrák parlamenti politikus Ernst Koerber, aki nem kívánta a budapestiekkel való közvetítését, mert a gazdasági kiegyezési tárgyalásokon alaposan kitapasztalta az alkudozást magyar miniszterekkel, és a személyes találkozásokat részesítette előnyben.111 Az egyre gyakrabban tétlen ségre kárhoztatott Thallóczy erkölcsi kötelességének érezte, hogy tehetségével és tudásával járuljon hozzá a Monarchia háborús sikeréhez. Megalá-107 Századok 49. (1915) 615–641. 108 OSzKK Fol. Hung. 1677/2. Néhai Dr. Thallóczy i. m. 1914. április 30., június 15. 109 Magyar történettudós emlékezete Bécsben. Budapesti Hírlap, 1915. november 7. 20., Reisz T. Cs.: „Kedves Lajosom!” i. m. 176. 110 „Ma a Hadügyminisztérium hadfelügyeleti bizottságából Szilágyi nevű referensemmel kidobtak minket, mert sokba kerülünk. Megjegyzendő, hogy összes napidíjaimat felosztottam. Nem is szóltak egyenesen, mint a lusta cselédeket úgy dobtak ki. Ezt már megszoktuk Ausztriában.” OSzKK Fol. Hung. 1677/3. Néhai Dr. Thallóczy i. m. 1915. június 4. 111 Imre Ress: Das Königreich Ungarn im ersten Weltkrieg. In: Die Habsburgermonarchie und der Erste Weltkrieg. (Die Habsburgermonarchie 1848–1918; XI.)1/2. Vom Vielvölkerstaat Österreich-Ungarn zum neuen Europa der Nationalstaaten. Hrsg. Helmut Rumpler. Wien 2016. 1132–1133., 1143.
