Szilágyi Adrienn (szerk.): Hét társulati elnök - Századok Könyvek (Budapest, 2018)
Egyed Ákos: A Magyar Történelmi Társulat első elnöke. Gróf Mikó Imre
EGYED ÁKOS 10 mát szerzett, majd a közéleti pályán helyezkedett el: a kolozsvári Nemzeti Színháznál s a református Egyházkerületnél vállalt rangos tisztséget, ezt követően állami funkciókat is betöltött: 1847-ben már főkincstárnok Nagyszebenben. Itt érte az 1848-as forradalom kitörése, amelyben szerepet vállalt, de a szabadságharcban már nem vehetett részt. Az év végén ugyanis Bécsbe ment, hogy a hatalom segítségét kérje az Erdélyben dúló polgárháború megszüntetéséhez, ekkor házi őrizetbe vetették, ahonnan csak a szabadságharc leverése után térhetett haza. Mivel a szabadságharcban vezető szerepe nem volt, a bécsi kormánynál a korábban szerzett tekintélyét megőrizte, ami lehetővé tette számára, hogy az abszolutizmus idején felvállalja az erdélyi magyar intézmények védelmét és segítse működésük újrakezdését. Mikónak sikerült megalapítania a legjelentősebb erdélyi tudományos intézményt, az Erdélyi Múzeum-Egyesületet. Közben kiépítette kapcsolatait Magyarország politikai és tudományos életének képviselőivel, Deák Ferenccel, Eötvös Józseffel és másokkal is, akikkel együtt vett részt a kiegyezési rendszer létrehozásában. Következésképpen az Andrássy-kormányban közlekedésügyi miniszter, az országgyűlésben pedig Kolozsvár képviselője lett. De erdélyiségét a magyarországi politikai szerepvállalása idején is híven megőrizte; mintegy összekötő kapcsot képezett Erdély és Magyarország között. Így fogadta el a Magyar Történelmi Társulat elnöki tisztségét is, ami egyébként összefüggésben állt a kiegyezés által létrejött osztrák–magyar viszonyok szellemével is. Erről mondta a megválasztásakor: „Egyesületünk megalakulása két tekintetben különösen fontos: mert a történetmívelés mezején egy magasb stadiumot jelöl, s mert tanúsítja, hogy alkotmányunk új életre ébredésével az egyesülési szellem a tudomány mezején is mindinkább erősödik köztünk”.1 A következőkben gróf Mikó Imre elnökségével kapcsolatban több sajátos kérdéssel szeretnék foglalkozni. Ilyenek az elnökké választásának körülményei és lehetséges okai, viszonya az alelnök Horváth Mihályhoz, szerepe a Társulat életében, és természetesen a Társulat működésének egyes kiemelkedő mozzanatai. Szeretném előrebocsátani, hogy kérdéseinkre – az utóbbit kivéve – a rendelkezésre álló forrásokban hiába keresünk meggyőző választ, válaszokat, ezekre sem Mikó Imre, sem Horváth Mihály, de a titkár Thaly Kálmán sem tért ki érdemben. Ezért a kutatónak olyan érzése támad, hogy a nagy hallgatás mögött közmegegyezés állhatott. Nem kizárt azonban, hogy az Országos Levéltárban 1956-ban elpusztult iratanyagban lehet-1 Mikó Imre beszéde a Magyar Történelmi Társulat 1867. július 2-án tartott gyűlésén. Századok 1. (1867) 12.
