Reisz T. Csaba (szerk.): „Kedves Lajosom!” Csánki Dezső levelei Thallóczy Lajoshoz 1879–1916 (Budapest, 2017)
CSÁNKI DEZSŐ LEVELEI THALLÓCZY LAJOSHOZ - [66] 1912. november 18. Budapest
CSÁNKI DEZSŐ LEVELEI THALLÓCZY LAJOSHOZ 91 [66] 1912. november 18. Budapest Kedves Lajosom! Takáts Sándorhoz a mai napon a következő levelet intéztem: „Kedves Sándor! Kedves Barátom! Már napok óta olvasom és újra olvasom megtisztelő leveledet, melyben a Századok szerkesztését, mivel azt nem merjük évnegyedes folyóirattá átalakítani, elutasítod magadtól. Elvben avagy – ha szabad a kifejezést használnom – elméletben én is teljesen egyet értek Veled abban, hogy egy ily folyóiratnak szakszerűbb és tudományosabb jellege van, ha negyedévenkint jelenik meg. De én azt gondolom, hogy nekünk nemcsak Társulatunk és folyóiratunk lefolyt több évtizedes múltjára, hanem sajátos hazai viszonyainkra is tekintettel kell lennünk. Nálunk a szaktudományt a közönségbe még mindig erőltetni kell. A Századok olvasóközösségének csak kis részét teszik a tudósok és szakemberek, akik mennél későbben jelenik meg a folyóirat, annál jobban várják azt. Nagyobb részét (nem akarom őket sérteni) majdnem kötéllel fogdossuk mint dilettansokat vagy többé-kevésbé lelkes avagy közömbös támogatókat és érdeklődőket, akik elfelejtik a folyóiratot, ha sűrűn nem látják azt, akiket tehát úgyszólván még minden úton-módon nevelnünk kell a tudomány szeretetére s megtartanunk támogatókul, különben ügyünkkel együtt elbukunk. Részemről e gondolaton nyugvó felelősségem érzetében nem merészelem megkockáztatni az eddigi útról való letérést; mert látom, mennyire a szakadék szélére jutottunk, talán az érdeklődés megcsökkenése s talán a vezetés közömbössége miatt is. Jól esik leveledből olvasnom, hogy méltánylod meggyőződésem jogosultságát, mely meggyőződés különben, mint látom, a választmány tagjaiban is meglehetősen általános. De mélységesen sajnálom mégis, hogy nem a Te avatott kezedbe tehetjük le e nehéz, majdnem válságos időben folyóiratunk gondozását és szerkesztését. Megköszönve szíves türelmedet, baráti érzelmeidet mindig hasonlókkal viszonozva maradok...”107 Szeretettel köszönt hű Dezsőd 107 A Századok ekkor (1912) tíz füzetben jelent meg (szerkesztő I–IV.: Borovszky Samu, majd halála után V–X.: Gombos Albin). 1913-tól (a II. füzettől) majd Domanovszky Sándor szerkeszti a folyóiratot.
