Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)
Előszó
7 ELŐSZÓ „Mi hát az idő? Ha senki sem kérdezi, tudom; ha kérdik tőlem, s meg akarom magyarázni, nem tudom.” A Szent Ágoston Vallomásaiban olvasható aforizma 16 évszázad alatt semmit sem veszített szellemességéből. Hiába produkált hatalmas mennyiségű kutatási eredményt a természet- és társadalomtudományok több ága az idővel kapcsolatban, a köznapi gondolkodás számára alig vált megfoghatóbbá a mindennapokban folyamatosan érzékelt, mégis absztraktnak maradó fogalom. A téma iránti érdeklődést mutatja egy, a természettudományok esetében kivételesnek számító könyv piaci siker is: az angol fizikus, Stephen Hawking Az idő rövid története című, a tér és idő összefüggéseit a modern fizika látószögéből tárgyaló ismeretterjesztő könyve 1988 óta negyven nyelven több mint harmincmillió példányban kelt el! Az idő természetesen a történettudomány számára is központi kategória. A történeti elbeszélés írója és olvasója folyamatosan időpontokat és időtartamokat társít a múltbeli eseményekhez, illetve folyamatokhoz. Ugyanakkor a történész csak a legritkább esetben fordít figyelmet erre a fontos „munkaeszközére”; az idő fogalmát adottnak, magától értetődőnek, állandónak tekinti, amely külön reflexiót nem is igényel. A legutóbbi évtizedekben azonban ez a helyzet változóban van: az idő számontartásával foglalkozó történeti segédtudomány, a kronológia után a történetfilozófia mellett a társadalomtörténet is felfedezte az időt mint önálló kutatási tárgyat. A társadalomtörténet-írás tudatosította, hogy – a fizikai vagy természeti idő állandóságával szemben – az idő érzékelése és használata társadalmi jelenség, és mint ilyen, változásoknak van alávetve, tehát vizsgálatra érdemes története van. A Magyar Történelmi Társulat erre a szélesebb közönség előtt még kevéssé ismert kutatási tárgyra kívánta felhívni a figyelmet, amikor az időhöz való viszony történetét választotta 22. ismeretterjesztő konferenciája témájául. A Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalom és Ismeretterjesztés Kollégiumának támogatásával 2015 februárjában az ELTE-n rendezett „szabadegyetem” témaválasztásában szerepet játszott az a közönségsiker is, amely kötetünk szerkesztőjének A hétköznapi élet története című blogját kísérte. A blogon közzétett, az időhöz való viszony 19. századi
