Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)

Csukovits Enikő Órahasználat a középkori Magyarországon

CSUKOVITS ENIKŐ 30 hónappal korábban vett fel 8 forint 33 dénárt.28 Csak összehasonlításul: az órajavításra fordított 14 forinttal egy időben Pál ügyvéd Budán a Cudar János elleni perben 32 forintot költhetett, legalábbis ennyit utalványoztak számára.29 Egy új óra felállítása nagyon sok pénzbe került. 1428-ban jegyezték be a bártfai kiadások közé a következő tételt: „Item horologium constat in emptione 350 kam. florenos absque ferramentis etc. ” 30 Nem tudni, milyen óráról volt itt szó; a számadáskönyv mindössze ennyit tartalmaz. Új órát kellett venniük, mert a régi javíthatatlanul elromlott? Vagy ez már a má­sodik városi óra volt? Mindenesetre érdemes összevetni ezt az adatot egy négy évvel későbbivel: 1432-ben az órásmester házáért 305 forintot adtak, azaz kevesebbet, mint amennyibe a toronyóra került.31 Azt hiszem, nyugodtan eltekinthetünk Bártfa város további, a nyilvá­nos órára fordított kiadásainak felsorolásától. A javítási költségek minden órával rendelkező városunkat hasonlóan terhelték. Besztercebányáról is hasonlókat jegyzett fel Ipolyi Arnold: „Hogy ezen óra ily kezdetleges, és a toronyban alkalmazott gépmű volt mutatóval s ütésre haranggal, kerék­kel, kötélen függő súlyokkal, pondusokkal, nehezékkel szerkesztve, tanú­sítják még a következő 15. századi számkönyvek is. Sok baj és vesződség volt a nehézkes művel. Gyakran kellett rajta igazítani. Minduntalan új erős s legjobb minőségű kötelek, úgymond, kívántatnak rá. Többször elő­fordul a tétel, hogy az óramutatót, a harangot kellett igazítani, majd Ta­más lakatos mesternek, majd Zébald mester harangöntőnek. Majd ismét köteleket és ólmot kellett venni a kerekek súlyaira.”32 Nem különbözött az órafenntartás módja az előbbiektől Sopron váro­sában sem. Az első, 1410. évi adat – mely szerint az óra eltörött rúdját kellett kicserélni33 – még lehetséges, hogy csak napórát említ, egy 1440-ből fennmaradt feljegyzés viszont már gépóráról tudósít.34 Ekkor János lakatosmesternek fizetett 1 tallért a polgármester az óra javításáért. Ugyancsak ő javította egy év múlva az újra meghibásodott órát, kicserélte 28 Fejérpataky L. i. m. 302., sallárium: uo. 301. („suum sallarium de preterito anno de dua ­bus tertiis anni et octo septimanis”). 29 Fejérpataky L. i. m. 302. 30 Fejérpataky L. i. m. 280. (1428. év). 31 Fejérpataky L. i. m. 303. 32 Ipolyi A. i. m. 611–612. 33 Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története II/1–6. Sopron, 1930–1943. II/2. 30. 34 Házi J. i. m. II/3. 168.

Next

/
Thumbnails
Contents