Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)
Szentpétery Imre Chronologia
CHRONOLOGIA 199 ekként századokon át növekedő hiba a 16. század végén már körülbelül 10 napot tett ki: ennyivel volt előbbre a naptári számítás a tényleges időnél. Másfelől pedig a húsvét kiszámításának a középkorban alapjául szolgáló holdciklus, mely 235 holdhónapot 19 tropikus évvel vett egyenlőnek, szintén hibás volt. A hiba minden holdciklusban körülbelül 1 órát és 28 1⁄2 percet tesz ki (ennyivel rövidebb a valóságban 235 holdhónap 19 tropikus évnél), ami körülbelül 310 évenként egy teljes napi hibát eredményez. E hiba következtében a középkori húsvétszámítás nem volt pontos: a húsvéti táblázatok szerint megállapított tavaszi holdtölte nem esett össze a valóságos holdtöltével. A Julianus-naptár hibájának javításánál tehát először a naptárreform idejéig felhalmozódott eltérés kiküszöbölésére volt szükség, mit XIII. Gergely pápa a bizottság javaslata alapján úgy valósított meg, hogy az 1582. év október 4-e után rögtön 15-ének írását rendelte el; ekként a hibás számítás folytán addig keletkezett 10 napos eltérés ki volt küszöbölve. Másrészt azonban gondoskodni kellett arról is, hogy a hiba a jövőben ne ismétlődjék; javítani kellett tehát a szökőnapok alkalmazásának rendszerét. Minthogy a szökőnapnak 4 évenként való beiktatása az év hosszának 365 1⁄4 napra tételén alapszik, holott a tropikus év ennél 11 perc és 14 másodperccel rövidebb, az így előálló hiba körülbelül 128 év alatt tesz ki egy napot, vagy 400 év alatt körülbelül 3 napot. Ha tehát minden 400 évben a szökőévek közül hármat elhagyunk, a hiba igen csekélyre redukálódik. Ezért az 1582-i pápai bulla rendelkezése szerint a százas évek közül csupán a 400-zal maradék nélkül oszthatók lesznek a jövőben szökőévek (tehát 1600, 2000, 2400 stb.), míg a közbeeső százas évek (1700, 1800, 1900) közönséges évek maradnak. Így minden 400 éves ciklusban elmarad 3 szökőnap, a szöktetésből származó hiba tehát automatikusan kiegyenlítődik; ellenben ezáltal a Julianus-naptár és a Gergely-naptár között (az 1582-ben közbetoldott 10 napon felül is) századonként egy nappal növekvő eltérés keletkezik. 61. A Gergely-féle új naptárt nem fogadták el azonnal általánosan, sőt úgy némely tudósok részéről, mint általában a protestánsok részéről erős ellenmondást váltott ki. Európa katolikus államaiban vagy mindjárt a pápai intézkedésben megszabott időben (így Spanyolországban, Portugáliában, Lengyelországban s Itália egy részében), vagy kevéssel utóbb, de még a 16. század folyamán bevezették az új naptárt. Magyarországon az 1588-i pozsonyi országgyűlés 28. articulusa fogadta el az új naptár használatát („novi et reformati calendarii usus”); minthogy azonban a protestánsok 1591-i nagykárolyi zsinata újra visszatért az ónaptár használatához, az
