Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)
Szentpétery Imre Chronologia
CHRONOLOGIA 195 tus 15. után való vasárnapra tette át. Ellenben esetről esetre való áttétel az, hogy ha Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe (Annuntiatio s. Mariae) nagycsütörtökre, nagypéntekre vagy nagyszombatra esnék, akkor március 25-éről, mikor rendesen tartatni szokott, virágvasárnap előtti szombatra tették át; ha pedig húsvét vasárnapjával esett volna össze, akkor fehérvasárnap (a húsvét utáni vasárnap) után való hétfőn tartották egyházilag. Állandó ünnepek: karácsony (december 25.), újév (Circumcisio Domini, január 1.), vízkereszt (Epiphaniae Domini, január 6.), a Mária-ünnepek és a szentek névünnepei. 39. A változó ünnepek (festa mobilia) napja meghatározott módon változik évről évre. Megtartásuk ideje legnagyobbrészt a húsvét időpontjától függ. Minthogy pedig a húsvét időpontja – az alább kifejtendő módon – 35 különböző napra eshetik március 22. és április 25-e között, a húsvét szerint igazodó ünnepek időpontja is ennyiféleképpen változhatik. 35 különböző naptárra van tehát szükségünk, hogy a változó ünnepek idejének összes változatait megtalálhassuk; a 35-féle naptár közül egyik okvetlenül meg fog felelni bármely adott évnek. A 35 naptár összeállítását és a hozzájuk való mutatót, melyből kikereshetjük, hogy az adott évnek melyik naptár felel meg, lásd a kortani kézikönyvekben, például Szentpétery, Oklevéltani Naptár, 58–127. és 128–135. 11. 42. Mind az állandó, mind a főbb változó ünnepeknek nemcsak magát a napját, hanem az előtte való napot, a vigíliát (profestum) is egyházi ünnepnek tekintették, és a vigíliát keltezésekben is igen gyakran használták. Megjegyzendő, hogy ha valamely ünnep vigíliája vasárnapra vagy más ünnepnapra esett, akkor a vigíliát egyházilag egy nappal előbbre tették. Okleveleknek és középkori krónikáknak keltezésében azonban a vigília egyházi áttételét rendesen nem vették figyelembe, s a hétfőre eső ünnep vigíliájaként a vasárnapot írták stb. Csupán a városi és egyéb számadásokban találunk olyan adatokat, amelyek a vigília-áttételnek figyelembevételét mutatják; de az ilyen adatok is ritkák. Középkori oklevelek keltezésének feloldásánál tehát a vigília-áttételre nem kell ügyelni, hacsak arra különösebb ok nincs. 43. Az ünnepek szerint való keltezés hazai gyakorlatára nézve meg kell jegyeznünk, hogy voltak speciális magyar ünnepnapok, melyeket másutt egyáltalán nem ültek meg, nálunk azonban keltezésekben is sűrűn használatosak. Ilyenek: Szent László király ünnepe (Elevatio S. Ladislai) június 27-én. Depositio Ladislai július 29-én, keltezésekben ritkább. Szent
