Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)
Szentpétery Imre Chronologia
SZENTPÉTERY IMRE 190 B) A hónap és az évszakok 25. A napévnek 12 hónapra való felosztását a középkor a rómaiaktól vette át, megtartva a hónapoknak Augustus császár alatt véglegessé vált latin elnevezéseit, valamint a hónapok napjainak egyenlőtlen számú beosztását is. A hónapok latin nevei csak írásmód tekintetében szenvedtek itt-ott némi változást: Maius helyett olykor Madiust vagy Magiust írnak, Augustus helyett pedig Agustust. A latin elnevezések mellett azonban a közéletben már a középkorban is használatosak voltak a hónapoknak nemzeti nyelven való elnevezései is. Nagy Károly császár hivatalosan is be akarta hozni a német hónapneveket, azonban az általa ajánlott nevek mégsem lettek általánosakká. A legtöbb nép a latin elnevezéseket fogadta el kisebb-nagyobb változtatásokkal; a szlávoknál azonban az újkorban is nemzeti nyelvű hónapneveket találunk. Az újkori magyar írásokban is, különösen a levelezésekben gyakran használnak magyar hónapneveket. Ezek a következők: Boldogasszony hava = január Szent Jakab hava = július Böjtelő hava = február Kisasszony hava = augusztus Böjtmás hava = március Szent Mihály hava = szeptember Szent György hava = április Mindszent hava = október Pünkösd hava = május Szent András hava = november Szent Iván hava = június Karácsony hava = december 26. A hónapok napjainak száma mindmáig megmaradt a Julius Caesar által megállapított módon. E szerint: Januarius, Martius, Maius, Julius, Augustus, October és December hónapokban 31 nap, Aprilis, Junius, September, November hónapokban (melyeknek kezdő szótagjait Apiunseno emlékeztetőszó tartalmazza) 30 nap, Februarius hónapban közönséges évben 28, szökőévben 29 nap van. 27. Ámbár a hónap fogalma, mint az elnevezésnek sok népnél a hold szóval való összefüggése is mutatja, eredetileg a Hold fényváltozásainak megfigyeléséből keletkezett, a 12 hónapos beosztás természetesen a napévre vonatkozik és a Hold változásaitól független. 28. A hónap nevét olykor, azonban inkább csak naptárakban följegyezve, középkori dátumokban csak nagyon ritkán a 12 részre osztott s a csillagképekről elnevezett ekliptikának – az állatkörnek vagy zodiacusnak – azzal a részével fejezték ki, melybe a nap látszólagos pályáján az illető hónapban
