Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)
Szentpétery Imre Chronologia
SZENTPÉTERY IMRE 188 24. A középkorban a következő évkezdetek (stilusok) voltak gyakor latban: 1. Január 1. Stilus communis vagy stilus Circumcisionis . Ókori erede tű, mert a Julius Caesar-féle év is január 1-jén kezdődött. A keresztény egyház, főképp a január 1-jéhez fűződő pogány szokások miatt sokáig nem tudott megbarátkozni ezzel az évkezdettel, s utóbb, minthogy a polgári életben mégis megmaradt ez az évkezdet, az egyház Krisztus életével hozva kapcsolatba január 1-jét, azt ünneppé tette (Circumcisio Domini), mi azután elfeledtette ennek az évkezdetnek pogány eredetét. A hivatalos gyakorlatban, oklevelek dátumában, a krónikákban stb. ritkán használták a 14. századig, bár a polgári életben el volt terjedve. A 16. század óta vált csak Európa-szerte általánossá. Nálunk hellyel-közzel, de igen ritkán, már a 13. században királyi oklevelekben is találunk példákat a január 1-jei évkezdetre, ami eléggé bizonyítja, hogy a polgári évkezdet a hivatalos gyakorlatban is kezdett már meghonosodni. 2. Március 1. A nyugati keresztényeknél (valószínűleg azért, mert a húsvét idejét meghatározó tavaszi holdtölte többnyire ebbe a hónapba esett), különösen pedig a frankoknál, itt valószínűleg a tavaszi gyűlések tartásával kapcsolatban, korán használatba jött, s igen fontos Meroving- és Karoling-kori forrásokban is (Tours-i Gergelynél, Fredegarnál) ezt az évkezdetet találjuk. Legszívósabban tartotta magát ez a stílus a velencei köztársaságban, hol egészen a köztársaság megszűntéig (a 18. század végéig) ezt a számítást használták. Nálunk nem volt használatos. 3. Március 25. Stilus Annuntiationis vagy incarnationis . A jelentőség folytán, melyet az egyház a március 25-i ünnepnek (Annuntiatio Mariae) tulajdonított, valamint azon törekvésnek, hogy az éveket Krisztus földi létének kezdetétől számítsák, tulajdonítható ennek az évkezdetnek az elterjedése. Valószínűleg Olaszországból kiindulva, hol mindvégig leginkább el volt terjedve, Európa többi részeibe is eljutott: Németországba, Franciaországba (a Capetingek uralkodásának elején), Angliába (hol még az újkorban, a 17. században is gyakorlatban volt), s hazánkba is, bár nálunk rendszerint dalmát vagy olasz hatásra vezethető vissza ennek az évkezdetnek az alkalmazása. A március 25-i évkezdetnél azonban kétféle számítási mód volt gyakorlatban. a) Firenzében és ott, ahol a firenzei gyakorlatot követték, az évet a mi számításunk szerinti év március 25-étől számították; innen kezdve egyezik tehát az évszám a mi számításunk szerinti évszámmal az év végéig, míg március 25. előtt a firenzeiek a mi évünknél eggyel kisebb évszámot írtak (calculus Florentinus). b) Pisában viszont, s ott, ahol ezt a
