Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)
Tátrai Zsuzsanna A parasztság jeles napjai
A PARASZTSÁG JELES NAPJAI 167 Szokás volt az aratás szertartásos megkezdése is, hogy azután másnap ténylegesen hozzáfogjanak a munkához. A nap elnevezése utal az aratás egykori módjára, amikor még a nők sarlóval arattak. Tápén (Csongrád vármegye) e hagyomány emlékére ezen a napon gyógyfüveket vágtak le sarlóval, ezeket azután megszenteltették. Illés napján (július 20.), illetve e nap táján évszázados megfigyelések szerint gyakoriak a viharok. Úgy tartják, ha dörög az ég, „Illés abroncsolja a hordókat” vagy „Illés szekere zörög”. E napon munkatilalom volt, mert attól tartottak, hogy aki ilyenkor a mezőn dolgozik, abba belecsap a villám, a termést pedig elveri a jég. A gazdálkodók attól féltek, hogy a vihar szétveri vagy a villám felgyújtja az asztagokat, a kazlakat. Mária Magdolna napján (július 22.) a néphagyományban szokás volt a kislányok hajából egy keveset levágni, hogy még hosszabbra nőjön. Szeged vidékén Mária Magdolna napját nem tartották sütésre, mosásra alkalmasnak. Időjárásjósló hiedelem is fűződik e naphoz, úgy hitték, esnie kell az esőnek, mert Mária Magdolna siratja a bűneit. Szent Jakab napjára (július 25.) a néphagyomány szerint le kell aratni a zabot, mert ami kint maradt, az elvész. A Jakab-napi időből különböző módon jósoltak a várható téli időjárásra, például ha Jakab napján sok a felleg az égen, akkor télen sok hó lesz. Anna napján (július 26.) a kender töve szakad meg, ezért ilyenkor kezdték a kender nyűvését. Szép idő esetén ezen a napon szedték az úgynevezett annababot. Bács-Bodrog vármegyében úgy vélték, hogy Anna a kötényében hordja a bogarakat, ilyenkor rajzanak a legyek, s ahol nyitva talál ablakot, ajtót, ott bedobja. Szent Anna Szűz Mária anyja, alakját főként középkori legendák örökítették meg. A keddi napot évszázadok óta neki szentelik, ezért Kedd asszonya néven is emlegetik. A katolikus hívő asszonyok hozzá könyörög tek gyermekáldásért. A hazai céhek közül a szabók és a bányászok tartották védőszentjüknek. Polgári szokásként honosodtak meg az Anna-naphoz kapcsolódó ünnepségek, amelyek közül évszázados hagyománya van a balatonfüredi Anna-bálnak. Vasas Szent Péter napja (augusztus 1.) a Muravidéken a szőlőtermelőknek dologtiltó nap volt, mert úgy vélték, hogy tilalom megszegése miatt a szemek lehullanának a fürtről. Lőrinc napjához (augusztus 10.) a dinnyével kapcsolatos hiedelem fűződik: „Ha Lőrinc napján esik, a sárgadinnye magja, belső része lucskos lesz.” A Tápió menti falvakban úgy tartják, hogy Lőrinc-nap után a dinnye
