Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)
Tátrai Zsuzsanna A parasztság jeles napjai
A PARASZTSÁG JELES NAPJAI 161 A magyar pünkösdi szokások a keresztény ünnepkörhöz kapcsolódnak, de számos olyan szokást és hiedelmet őriznek, amelyek csak elnevezésükben kötődnek a pünkösdhöz, mint a pünkösdikirály-választás, pünkösdölés, táncos játékok. Ezeket a játékokat az egyház már a 17. században tiltotta: „Elejétől fogva régi időben is mindenkor tilalma volt a sátoros ünnepeken való táncolásnak, királynéasszony ültetésnek, mely a pogányoktól maradt szokás, ezután is tilalmas.” A pünkösdikirály-választás ról a középkor óta vannak adataink. A 16. században is az értéktelen, múló hatalmat pünkösdi királyságnak nevezték. A közmondás is erősíti a hagyományt: „Rövid, mint a pünkösdi királyság.” A Somogy megyei Pusztaszemesen a pünkösdi király lovát virággal borították. Jókai Mór Egy magyar nábob című regényében részletesen ír a pünkösdikirály-választásról. A pünkösdikirály-választás lóversennyel vagy más ügyességi próbával Európa jelentős részében a középkor óta élő szokás. A 17. század végén és a 18. század elején a huszárezredekben májuskirály t választottak. A 19. századihoz hasonló módon választottak pünkösdi királyt az 1940-es években Somogy, Nógrád és Hajdú megyében is. Volt, ahol a lovaglást egyéb ügyességpróbákkal is kiegészítették, például tekézéssel, birkózással. Akinek mindez sikerült, egy évig szervezte és vezette a mulatságokat és a legénybíró-választást. Pünkösdi népszokások. Vasárnapi Ujság, 1858
