Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)
Tátrai Zsuzsanna A parasztság jeles napjai
A PARASZTSÁG JELES NAPJAI 157 terjedelmes köszöntők kíséretében. Az ország északi vidékein a locsolással egyenértékű volt a korbáccsal való vesszőzés. A húsvéti ünnepkör zárónapja a fehérvasárnap. Elnevezése onnan ered, hogy a korai kereszténységben a nagyszombaton keresztelt katekumenek – a keresztelésre előkészülő felnőttek, illetve az első gyónásra és áldozásra előkészülő gyermekek – ekkor vetették le a kereszteléskor felvett fehér ruhájukat. Fehérvasárnap jellegzetes szokása volt a komálás, mátkálás, vésáro zás, a fiatalok (a lányok és legények, de főként a leányok) szertartásos barátságkötése, amelyet tojás vagy komatál cseréjével pecsételtek meg. A barátság néha a férjhezmenetelig tartott, de egész életre is szólhatott, különösen ha később keresztkomák is lettek. Legtovább a Dunántúlon és Moldvában maradt meg. A komatálon többnyire hímes tojás vagy piros tojás, sütemény, gyümölcs és bor volt. A komatálat küldők egymást testvérré fogadták, sírig tartó barátságot kötöttek, magázták, komának nevezték egymást. A komatálat a nagyobb leányok kisebb leányokkal küldték el választott barátnőjüknek verses köszöntő kíséretében. A húsvéti ünnepkörre esik Gergely napja (március 12.). A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban, aki elődjét, I. (Nagy) Gergely Húsvéti tojással játszó gyerekek. Vasárnapi Ujság, 1901
