Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)

Frisnyák Zsuzsa Időzavarban: a vasút és a helyi idő

FRISNYÁK ZSUZSA 130 dezni. Az állami hivatalok 1892-es átállása mellett Budapest közterüle­tein is átállították az órákat a közép-európai időzónára.11 A zónaidő általános és villámgyors bevezetésének voltak ellenzői is. Kruspér István műegyetemi tanár szerint a zónaidő nem alkalmas arra, hogy életünket ehhez igazítsuk, „ily változékony, hogy úgy mondjam op­portunisztikus alapra a népek évezredes szokásait feldöntő rendelkezé­sekre fektetni indokoltnak nem tartom”.12 Szórványos adatok vannak ar ­ról, hogy a templomtornyok óráit nem mindenütt állították át a közép­­európai időzónára. Nyíregyházáról 1904-ben, Békéscsabáról még 1928-ban is érkeztek ilyen értelmű panaszok. 11 A fővárosi közterületi órák egységes átállítása ellenére Budapest órái hírhedten össze­vissza működtek. Egy 1897-es vizsgálat szerint ötvennégy közterületi óra közül hat járt pontosan. Lásd Konkoly Thege Miklós levele a Kereskedelemügyi miniszternek, 1897. május 17. MOL K 229. 1897. 33723 alapszám. 12 Kruspér István műegyetemi tanár a Kereskedelemügyi miniszterhez, 1891. december 13. MOL K 229. 1891. 28. t. 600. alapszám. Vasútállomás Tápiószelén 1930 körül

Next

/
Thumbnails
Contents