Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1919 (17. évfolyam, 1-16. szám)
1919-01-09 / 2. szám
15 30. §. Úgy a nyugdíjazás előtt, mint nyugdíjas állapotában elhalt községi, kör-, al- vagy segédjegyzők után temetkezési járulék óimén a tényleges szolgálatban elhalt egyének hozzátartozói részére 8 (három) havi fizetés, nyugdíjas állapotban elhunytak után a jogos nyugdíj négy (4) havi összege, mig ténylegee szolgálatban elhalt nőtlen egyén után 2 (kettő) havi fizetés és nyugdíjas állapotban elhalt nőtlen egyéneknél 3 (három) havi jogos nyugdij összegnek megfelelő temetkezési költség térítendő meg a nyugdíjalapból. A temetési járulékot, illetve költséget az alispán a jegyzői nyugdij választmány utján, a th. közgyűléshez utólagos jóváhagyás céljából leendő bejelentés kötelezettségével saját hatáskörében utalványozza ki. IX. Fejezet. A nyugdíjalap kezelése : 31. §. A nyugdíjalap vngyona felett a nyugdijválasztmány véleményének meghalgatásával a belügyminiszter felügyelete mellett kizárólag a th. bizottsági közgyűlés rendelkezik. Az alap ügyeit & nyugdijválasztmány intézi. 32. §. A nyugdíjalapot kezelő választmány áll: Az alispán vagy helyettese mint elnökből, a vm. főügyész, a jegyzői egyesület elnöke, a th. bizottság által választott 8, a községi és körjegyzők által saját kebelükből választott 8 tagból. A tagok megválusztása három évre szól. Az időközben elhalt vagy leköszönt tagok helyett, uj tagokat a th. bizottság, illetve a községi és' körjegyzők egyesülete válásit. Az előadó és jegyzőkönyvvezető jegyző a th. előadók közül az alispán rendeli ki. 33. §. A fentebbi szakaszban elsoroltakból álló 19 (tizenkilenc) tagú választmány feladata: 1. előterjesztést tesz a th. bizottsági közgyűlésnek, hogy az alap vagyona mely pénzintézeteknél, illetve mily értókpapirobban helyeztessék el, vagy egyébként, mily módon gyümölcsöztessék. Az alap vagyona gyümölesözés végett magyar állampapírokban az állam által kamataira biztosított értékpapírokban, magyar földhitel intézeti záloglevelekben és jó hitelű pénzintézetekben helyezhető el; magán feleknek kölcsör bármily biztosíték mellett sem adható ki. 2. az ellátásért, nyugdjszásért, Jvégkielégitésért folyamodók kérvényének véleménves jelentés mellett a íh. közgyűlés elé való terjesztése; 3. a nyugdijellátá-h élvezők által illetményeik kiszolgáltatását illetőleg emelt panaszokra, véleményt nyilvánít; 4. a nyugdíjalap múlt évi állapotáról az állampénztártól és számvevőségtől beszerzett adatok alapján, kimerítő jelentést küld a jegyzőegyesületi közgyűlésnek és a thatóság: bizottság tavaszi közgyűlése álé. A törvényhatóságnak a nyugdíjalap állására vonatkozó határozata közhírré teendő; 5. minden öléiről jegyzőkönyve? vezet; nem egyhangú szavazás névsze- rint Írandó be; 6. í, választmány tagjai a nyugdíjintézet körüli teendőért semmiféle díjazásra igényt nem tarthatnak : 7. érvényes határozat hozatalra az elnökön kivül legalább 6 tag együttes jelenléte és azok általános szótöbbsége szükséges. A szavazatok egyenlő mag- oszlásának esetén az elnök szavazata dönt. 34. §. A vra. bizottsági közgyűlésnek az 1896. évi XXVI. t.-az. 27-ik íjában felsorolt ügyekben hozott határozatéi ellen a m. kir. közig biróság előtti eljárásnak, minden mát szén szabályrendelet alapján hozott határozatai ellen, a m. kir. belögyminiszlerhez való felebbezósnek van helye. 35. §, A nvugdijjárandóságok előírásánál előforduló tévedések helyesbítését az alispán a számvevőség utján saját hatáköráber. eszközli. 36. §. A jegyző vezeti a nyugdijválasztmány gyűléseinek jegyzőkönyvét, szerkeszti és ellenjegyzi mindazon okmányokat, melyeket az elnöklő alispánnal kell aláíratnia. Az 1902. óvj II. t.-c. értelmében a vm. központi számvevői teendők ellátására hivatott számvevőség jelentése és az ülések alkalmával felvett jegyzőkönyvek alapján összeállítja a nyugdíjalap minden mozzanatát magában foglaló, a tavaszi vm. bizottsági közgyűlésen előterjesztendő évi jelentést. 37. §. Az alapra vonatkozó számadások az alispán által a választmánynak bemututandók és a jegyzői egyesület elnökének kiadandók, ki is a jegyzői egyesület^ közgyűlése elé terjeszteni köteles. X. fejezet. A nyugdijazási eljárásról ; 38. §. A nyugdijaiás iránti eljárás vagy hivatalból, vagy az érdekelt fél kérelmére történik. Az eljárás hivafalbeli megindításának van helye: a) a 18. §. a) pontja szerinti esetben, ___________________Szatmarvarmegye Hivatalos Lapja