Gazeta Oficială - Szatmár Vármegye Hivatalos Lapja, 1919-1920 (1. évfolyam, 3-11. szám - 2. évfolyam 4-5. szám)

1919-12-02 / 7. szám

ei împărtăşiţi ca astfel de loturi sunt obli - începe zidirea în timp de cel mult 3 ani trarea în posesiune, altfel vor pierde loturile irilt făcute.

i comunele urbane, în centrele miniere, inie şi balneare se vor putea expropria şi toate ntravilane, cari dela 1 Ianuarie 1919 stau in da 3 ani nezidite.

rt. 5. Proprietarului îi revine dreptul să ale- rtea de moşie neexpropriată, condiţionată fi- gerea lui de faptul, ca partea ce rămâne )r să poată fi ecnnomiceşte bine folosită, emenea nioi prsprietarul nu poate fi exprop- fel decât aşa, ca partea ee-i rămâne să forul întreg economic cu investiţiile economice al» aflătoare pe moşie.

roprietarului îi revine dreptul să mai rezerve 1 scutiţă de expropriere din moşia sa, între ele art. 2 şi 4 şi ţinând seamă de conri.vtu- n aliniatul prim al acestui articol, pentru un 1 său, care până ;la 1 Decemvrie 1918 şi-a . studiiie agronomice şi dupc ce le va ter- în timpul reglementar se dedică economiei

rt. 6. Moşiile aceluiaş proprietar aflătoare în ilt# comune vor 8 considerate ea una, rá- iu-i proprietarului dreptul să aleagă în eon- t* cu dispoziţiunilo art. 5, care moşie, ori le moşie, să rămână scutită de expropriere, »bui considerate ca o unitate şi toate acele B moşii, cari după 18 Oetomvrie 1918 au pte din unitatea moşiei, astfel că este evi emdinţa de eludare şi zădărnicie a împârtăşi- sământnl necesar în cadrele reformei agrare.

rt. 7. Con propriei arii unei unităţi de moşii m dreptul să-şi rezerve fiecare partea maxi- Butită de expropriere, conform art. 2 şi 4 t până la 31 iulie 1914 au folosit moşia îrn- in natură, Excepţiune fac soţii căsătoriţi eu lenţii direcţi, cari şi dacă s’ar afla în indi- , va beneficia fiecare de maximul scutit d* riere. In cazul indiviziunei, copiii nu vor leneficia de o parte scutită de exproprierei «■# decât era partea părinţilor împreună, acă eonproprietatea s’a tradus în cărţile fun- în baza unui contract încheiat, după terme- 18 Oetomvrie l9l8 şi este evidentă intenţia i dispoziţiunilor actstui decret lege, atunci i va fi considerată de nulă şi neavenită, ră- 1, ca proprietatea originală să beneficieze de maximul ncexpropriabil. Persoanele vor fi considerat#, în ce priveşte maximul dr#pt o singură persoană.

rt. 8. Când vreun proprietar va fi expropriat reaga moşie aflătoare în hotarul unei comune bui să fie expropriate şi zidirile şi terenurile se expropriere), aparţinătoare acelei moşii, rea proprie. Asemenea şi când se va trece roprierea sub 500 jug. cat. exproprierea va tăcută la cererea proprietarului ia întregime, use şi supra-edificatele. Dacă în dceste cazuri Agrara“ (art. 40) nu va putea să valoreze anul, supra-edificatele şi părţile neexprop- e moşiei, preţul acestora va cădea îu sarcina i (tondul de expropriere.)

Az ilyen területben részesültek kötelesek az építést a birtokba lépéstől legkésőbb 3 év alatt megkezdeni, máskülönben elvesztik jutalékukat és a teljesített fizetést.

Városi községekben, bányaipari és fürdő- j központokban kisajátíthatok mindazon beltelkek * is, melyek 1919. január 1 étöl legalább 3 évig beépítetlenül állanak.

5. cikk. A tulajdonosnak jogában áll kiválasztania birtokának ki nem sajátítható részét, a választás azonban azon teltételhez van kötve, hogy a falusiaknak igy jutó rész gazdaságilag jól használható legyen. Éppen igy a tulajdonos ellen is csak úgy vihető keresztül a kisajátítás., hogy a megmaradó rész a birtokon levő főbb gazdasági befektetésekkel együtt egy egységes^ gazdaságot képezzen. '

fogában áll még a tulajdonosnak, hogy birtokából még egy részt kisajátitásmentesen megtarthasson a 2. és !. cikkek korlátái között és figyelemmel a jelen cikk első bekezdésében irt teltételekre, olyan fia részére, aki 1918. december 1-éig megkezdette gazdasági tanulmányait és ezeknek rendes időben való befejezte után mezőgazdasági pályára megy.

6 cikk. Ugyanazon tulajdonos több község beli birtokai egy birtoknak tekintendők term maradván a tulajdonos azon joga, hogy az 5-ik cikk intézkedései értelmében kiválassza azt a birtokot, vagy birtokrészt, melyet a kisajátítás alól mentesíteni kíván. Egy birtoknak tekinten ■ dők mindazon birtokrészek is, amelyek az egészből 1918. október 18 a után szakittattak ki, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy az agrár- reform keretében való szükséges földeloSztást kijátsszák, vagy meghiúsítsák.

7. cikk. Egy birtok-egység birtokostársai mindegyikének joga van a 2. és 4. cikkek értei « mében meghatározandó maximális kisajátitás mentes területet megtartania, amennyiben a birtokot 1914. julius 31éig természetben felosztva használták a birtokrészeiket, kivételt képeznek

a törvényes h^zastársak és egyenes leszúrnia zók, akik akkor is, ha osztatlan birtoklásban vannak, mindegyikök részesül a maximális terű let kisajátitásmentességében. Osztatlanság esetében a gyeimekek nem részesülhetnek nagyobb terület kisajátitásmentességében, mint a mek korában szüleik együttesen részesültek.

Ha a szerződés alapján való birtokelosztás 1918. október 18-a után vezettetett be a telek könyvbe és nyilvánvaló az ezen törvényhatá rozat intézkedéseinek kijátszására irányuló szándék, akkor az átkebelezést semmisnek és meg nem történtnek kell tekinteni és csupán az eredeti egységes birtokhoz képest marad fenn a kisajatitásmentesség. A jogi személyek kisajátitásmentesség szempontjából egy személynek tekintendők. '

8. cikk. Ha valamely tulajdonosnak egy községbeli egész birtokát kisajátítják, akkor a tulajdonos kérésére ki kell sajátítani az építményeket és a birtokhoz tartozó, de kisajátítás, alá nem eső területeket is.

Éppen igy akkor is, ha a kisajátitás az 500 kát. holdas maximumon alóli mértékben * történik, a tulajdonos kérelmére az egész birtokot és a rajta levő felépítményeket is ki keli