Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1916 (14. évfolyam, 1-59. szám)

1916-05-18 / 24. szám

Melléklet a „ Szatmárvármegye Hivatalos Lapja 1916. évi 24-ik számához.

9661—1916. sz. Szatmárvármegye alispánjától.

Ón és »óntárgyaknak hadicélokra igénybe vétele.

Valamennyi főszolgabíró és polgármester urnák.

Honvédelmi miniszter urnák a fenti tárgyban kelt 7862—916.-20.-b. ein. sz. rendeletét másolatban további eljárás és közhirrététel végett megküldöm. E rendeletem a vm. Hiv. Lap II, rovatán teendő közzé.

Nagykároly, 1916. május 11. Ilosvay, alispán.

7862—916.-20.-b. ein. sz. M. kir. honvédelmi miniszter.

Valamennyi magyarországi vármegye és th. joggal felruházott város közönségének székhelyeiken.

A hadiszolgáltatásokról szóló 1912. LXVIII. t.-c. 24. és 27. §-a alapján a következőket rendelem :

1. §. Az ónnak és óntárgyaknak az 1916. évi június 1. napján meglevő azokból a készleteiből, amely a készletek elidegenítésük, feldolgozásuk és egyébként való felhasználásuk tekintetében a minisztérium 1449—1916. M sz. rendeletével megállapított korlátozások alá esnek az alább megjelölt mennyiségek a 2. §-ban megszabott kivételekkel a jelen rendelet erejénél fogva hadi célokra igénybevétetnek és azokat az 1916. évi junius hó 1 — 15. napja közti időben a 4—6. §-ok közelebbi rendelkezései szerint be kell szolgáltatni. Ezek a mennyiségek a következők. 1. a nyersfém, ócskaanyag és hulladék alakjában ' levő ón és ónötvezet, továbbá a be nem épített vagy fel nem szerelt ón lemezek, drótok, csövek, rudak, táblák, lapok és nyersöntvények készleteinek 80 százaléka, illetőleg a 25. kg.-nál kisebb ónkészleteknél az 5 kg.-ot, 150 kg.-nál kisebb ónötvözet-készleteknél a 30. kg.-ot meghaladó mennyiség; 2. a minisztérium 1449—1916. M. E. sz. rendeletének 1. C. 1 — 4. pontjában meghatározott tárgyak egész készlete : 3. a hivatkozott minisztériumi rendelet 1. §-ának C-5. és 6. pontjában meghatározott és elidegenités céljából raktáron tartott tárgyak egész készlete. Az ónhamu és kaparék készletek tekintetében külön intézkedés történik, tehát ezeket nem kell beszolgáltatni.

2. §. Az 1. §-on alapuló igénybevétel nem terjed ki és ehhez képest nem kell beszolgáltatni : 1. azokat a tárgyakat, amelyeket birtokosuk a minisztérium 1449—1916. M. E. sz. rendelete 3. §-ának 1. pontja szerint a katonai igazgatás, a magyar szent korona országai fémközpontja részvénytársaság vagy az ott említett más bevásárló helyek vagy bevásárló szervek részére az 1916. évi junius hó 14-ig elidegenített; 2. azokat a tárgyakat, amelyekre a birtokosuknak a saját üzemében vagy az által foglalkoztatott üzemekben a katonai igazgatás megrendeléseinek teljesítése végett szüksége van; 3 az 1. §. 1. pontjában meghatározott tárgyak közül oly mennyiséget, amelyre a készlet birtokosának a saját üzemében az üzem fentartása céljából elkerülhetetlen javításokra az 1916. évi julius hó 1-ig okvetlenül szüksége van; 4. azokat a mennyiségeket, amelyeknek beszállítása alól a m. kir. kereskedelemügyi miniszter felmentést adott. E végből legkésőbb az 1916. junius 1-ig kell a bereskedelemügyi miniszterhez folyamodni.

3. §. A minisztérium 1449—1916. M. E. sz. rendeletének 1. §. C. 5. és 6. pontjaiban felsorolt oly tárgyak igénybevételére vonatkozólag, amelyek valamely üzem berendezéséhez tartoznak, vagy bármely más telep vagy épület alkotórészei, valamely építménybe beépítve vagy felszerelve vannak és az üzem fentartásához, a telep az épület vagy az építmény használhatóságához nem okvetlenül szükségesek, külön intézkedés történik. Ezek a tárgyak akkor is nélkülözhetőknek fognak tekintetni, ha az üzem fentartásához a telep, az épület vagy az építmény használhatóságához szükségesek ugyan, de más anyagból készült tárgyakkal pótolhatók. Az első bekezdésben meghatározott tárgyak birtokosai a következő beszolgáltatás elkerülése végett, a tárgyak szabadkézből való eladására vonatkozólag a katonai igazgatással, a magyar szent korona országainak fémközpontja részvénytársasággal, vagy az ily tárgyak megvásárlásával általuk megbízott bevásárló helyekkel vagy bevásárló szervekkel megegyezhetnek.

4. §. Az 1. §. szerint igénybevett tárgyakat birtokosuknak (őrzőjüknek) az 1916. junius 1—15-ig terjedő időben megfelelően csomagolva a feladandó csomagok számának és su yának a felvevő vasúti hivatal által történt megállapítása után az 1915. évi 4611—915 -20.-b. ein. sz. rendeletemmel megalakított lletékes átvételi bizottság címére fehéráruként kell feladni. A feladott tárgyak nemét a szállítólevélen fel kell tüntetni. A csomagolási és szállítási költségeket a katonai igazgatás a feladónak megtéríti, ha pedig a beküldött készletek hadicélra alkalmatlanoknak találtatnak,a katonai igazgatás a visszaszállítás költségeit is viseli.

5. §. A birtokosok vagy azok, akik beküldendő készleteket más részére őrizetben tartatnak, az

anyagok feladásával egyidejűleg az elszállításra kerülő anj'agokról jegyzéket kötelesek az illetékes átvételi bizottságnak megküldeni. A jegyzékben fel kell tüntetni a birtokost, esetleg az anyagok őrzőjét, a közigazgatási járást és a helyet, ahol az anyagokat eddig tartották, a feladás helyét, a csomagolás nemét és a csomagokra alkalmazott jeleket, a csomagoknak a felvevő vasúti hivatni által megállapított számát és azok nyerssulyát, az anyagok nemeit és azok tiszta súlyát. A jegyzéket a feladónak alá kell Írnia. A jegyzék egy második példányát közvetlenül a központi fémrekviziciós bizottságnak (Budapest, II. Lánchid-u. 1—3. sz.) kell megküldeni. Ha oly anyagról van szó, amelyek az átvételi bizottság helyén vagy annak közelében vannak és azért vasúton nem szállíthatók, akkor az 1916. junius 1—15-ig mindenek előtt a jegyzéket

kell beküldeni, amire az átvételi bizottság meghatározza és közli az elszállítás napját és az átadás helyét.

6. §. Ha az elszállításra kerülő anyag kevesebb annál, amennyit az 1. §. 1—3. pontja szerint

be kellene szolgáltatni, akkor a beküldésre kötelezett tartozik a csökkenést a jegyzék beküldésével egyidejűleg a központi fémrekviziciós bizottsághoz intézendő beadványban igazolni.

7. §. Aki a jelen rendelettel hadi célokra igénybevett valamely tárgyat a jelen rendelet ellenérd be nem szolgáltat, az amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés álá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi államrendőrség működési területén pedig a magyar királyi államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. Horvát-Szlavonországokban e kihágás miatt az ott érvényes jogszabályok szerint erre hivatott hatóságok járnak el.

8. §. E rendelet 1916. évi április 30-ik napján lép életbe. Hatálya kiterjed a magyar szent ko- ropa országainak egész területére.

Budapest, 1916. április 28. ___________ A min. h.: Karátson, sk. államtitkár.