Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1916 (14. évfolyam, 1-59. szám)
1916-02-24 / 12. szám
2 alapjául szolgáló katonai rendelést is. Az 5. §. 1 bekezdésében említett személyek (kereskedők) és vállalatok kötelesek szintén minden kedden az 5. §. 2. pontjában a (f.) alatt felsorolt bőrökből eladott mennyiségeket a vonatkozó tanúsítványok csatolása mellett a fenti címre bejelenteni. Ezekhez a bejelentésekhez a bejelentésekhez a kereskedelmi és iparkamaráknál kapható hivatalos űrlapot kell használni, amelynek minden rovatát pontosan ki kell tölteni. A bőr vastagságának megállapítására vonatkozó szabályok. 7. §. A 4. §. 1. pontjában és az 5. §. 2. pontjában meghatározott vastagságokat a bőrökön az alábbiakban mehatározott helyeken kell mérni : 1. egész bőröknél a gerincvonaltól jobbra vagy balra 15. cm. és a bőrnek a farok felőli szélétől 10 cm. távolságban ; 2. félbőröknél és kruponoknát a gerincvonal (metszésvonal) hosszának felében attól 10 cm. távolságban; 3. hátdaraboknál a gerincvonaltól jobbra vagy balra 15 cm. és a bőrnek a farok felőli szélétől 10 cm. távolságban, vagy a hasrészt a hátdarabtól elválasztó metszésvonal hosszának felében a metszcsvonaltól 40 cm. távolságban ; 4. hasrészeknél u hoss: uság felében és a metszésvonaltól 10 cm. távolságban ; 5. nyakrészeknél a nyak közepétől jobbra vágj' balra 20 cm. és a metszésvonaltól 10 cm. távolságban. Szállítási kötelezettségekre vonatkozó rendelkezések. 8. §. Tilos bőr szállítása iránt kötött szerződéseknek (kötéseknek) teljesítése, ha az a jelen rendeletbe ütköznék. Ez esetben egyik szerződő fél nent követelhet teljesítést vagy a nem teljesítés miatt kártérítést. Azokat a kártérítési követeléseket, amelyek szállítási kötelezettségek nem teljesítéséből a jelen rendelet életbelépése előtt kelteztek, a jelen rendelet nem érinti. . A szállítási kötelezettség utólagos teljesítését azonban a jelen rendelet életbelépése után csak akkor lehet követelni, ha a teljesítés nem ütközik a jelen rendeletbe. 9. §. A jelen rendelet életbelépése előtt kötött azokat a szállítási szerződéseket, amelyek az 1. §. szrrint korlátozás alá eső borfajták szállítására vonatkoznak, amennyiben a jelen rendelet életbelépéséig még .élje sít ve nem lettek ugv az elad', mint a vevő köteles a budapesti kereskedelmi és iparkamarához cimezve .(Budapest, V. Szeinere u. 6.) a kereskedelemüg} 1 minisztériumnak 1916. febr. 18 napjáig bejelenteni. Az ezután kötendő ily szerződéseket minden hét keddjén kel! e fenti címre bejelenteni. Eladási kényszer. 10. §. A kereskedelemügyi miniszter elrendelheti, hogy az 1. §. szerint korlátozás alá eső borkészletét a tulajdonos a hatóságilag megállapított legmagasabb áraknak megfelelő áron a kereskedelemügyi mimszter által megjelölt személyek vagy vállalatodnak adja át Büntető rendelkezések. 11. §. Aki bőrt a jelen rendelet ellenére feldolgoz; vagy egyébként fe használ, aki bőrt más részére a jelen rendelet ellenére szolgáltát ki, aki bőrt a jelen rendelet eile ó-e (r- nusihány nélkül vagy' olyan tanúsítvány ellenében szerez, amelynek kiállítására nem volt jogosítva, aki tunus.tvány ellenében szerzett bőit más céjra dolgoz vagy használ fel, mint a batonai igazgatás mey io lésének teljesítésére, úgyszintén aki a jelen rendelet rendelkezéseit egyébként megszegi, az amennyiből cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást kpvet el és hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel hüntethető. Arra a készletre nézve amelynek tér feintetében a kihágást elkövették, a rendőri büntető eljárás során elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékének egyötöde a feljelentőt illeti, többi része a felmerült költség levonásával a rokkant katonák segályalapját illeti. E kihágás miatt az eljárás a közig, hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak, a széke ^fővárosi államrendőrség működési területén pedig a m. kir. államrendőrség hatáskörébe tartozik. Horvut-Szlavonországokban e kihágás miatt az ottani jogszabályok szerint erre hivatott hatóságok járnak el. Í2. §. Éz a rendelet 1916. febr 6 napján lép életbe és hatálya a magyar szent korona orsz.^ rokinak 3gész területére kiterjed. Horvát-Szlavonországokban ezt a rendeletet amennyiben végrehajtása az ottani önkormányzat körébe tartozik, a bán hajtja végre. Budapest, 1916. febr. 3. Gróf Tisza, m. kir. miniszterelnök. 3583—1916. K. M. sz. A in. kir. minisztériumnak 448—1916. M. E. sz. reiidelete egyes bőrfajták készítésének korlátozásáról. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli: 1. §. A jelen rendelet életbeléptetésétől kezdve tilos az alább megjelölt nyers bőröket ásván ji cserzvssel kidolgozni. Ezek a nyersbőrök a következők: 1. Borjubőrők, beleértve pittlingek és szalinarágók bőreit is, amelyeknek súlya sóinentesen mérve rövid lábbal és a) fejjel a 4 kg.-ot, b) fej nélkül a 3 5 kg.- ot meghaladja. Oly bőröknél, amelyeken hosszú láb, fejhus, vagy farokcsont van, a fentiekben megállapított sulylutárok a hosszú lábért, fejhusért és farokcsontért külön-külön számítva 0.20—0.20 kg.-mal magasabbak Szárított borjubőröknél a súlyhatár a fentiekben megállapított súly fele. 2. Marhabőrök beleértve a bikabőröket is. 2 Lóbőrök. 2. §. Az 1. §. rendelkezései alól a következő kivételek állapíttatnak meg: 1. Varr) és kötőszijbőrök ásványi cserzéssel továbbra is készíthetők. 2. A jelen rendelet életbelépésének napján már munkában lévő bőrök az 1916 évi márc. 15 napjáig ásványi cserző anyagokkal még kidolgozhatok. Ezen nap után tehát az 1. §. szerint korlátozás alá eső bőrök ásványi (chromos) cserzési eljárással munkában már nem ehetnek. 3. Más esetekben bőröket ásványi anyagokkal cserezni csakis a katonai igazgat" ^ külön megbízása, vagy a kereskedelemügyi miniszter külön engedélye alapján szabad. 3. §. Cépszijbőröket a jelen rendelet életbelépésének napjától kezdve csak a kereskedelemügyi miniszter engedélyével szabad készíteni. További intézkedésig azonban mindazok, akik ily bőröket eilig is készítettek, a gyártást az 1915. év utolsó négy hónapjának átlagát m;g nem haladó mértékben tovább folytathatják. Gépszijbőrkészitős kötelesek ezen négy hónap termelésének mennyiségét darab és súly szerint az l9l6. évi febr. 20-ig a keresk. minisztérium ipari műszaki osztályának (Budapest, I. Lánchid-ulca 1-3.) bejelenteni és azt megfelelő okmányokkal (szám'amásolatok, könyvkivonat) igazolni. 4. §. Növényi, vagy kombináltan növényi és ásványi cserzőanyagokkal cserzett felsőbőrt feketére festeni az 1916. év febr. 20 napjától kezdve csakis a katonai igazgatás megbízása, vagy á keréskédeleín- ügyi miniszter engedélye alapján szabad. Ez a rendelkezés nem vonatkozik oly felsőbőrökre, amelyek az 1. §-ban megállapított súlyhatárokon alul levő borjubőrökből készültek, ideértve jrittlingek és szalmarágók bőreit is. 5. §. Talpbőrt lehäsitott husoldalu nyers marha (ökör) bőrből készíteni és ily talpbőrt eladni tilos. 6. §. Aki a jelen rendelet rendelkezéseit megszegi, az amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bünterendő. Árra a készletre nézve, amelynek tekintetében a Kihágást elkövették, a rendőri büntető eljárás során elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékének egy ötödé a feljelentőt illeti, többi része a felmerült költség levonásával rokkant katonák segélyalapját illeti. É kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi állama időrség működési területén pedig a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. Horvát-Szlavonországokban é kihágás miatt az ott érvényes jogszabályok szerint erre hivatott hatóságok járnak el. 7. §. Ez a rendelet 1916. febr. 6. napján lép életbe. Hatálya a ínagyar szent korona Országainak egész területére kiterjed, Horvát-Szlavonországokban ezt a réndeletet, amennyiben végrehajtása az ottan i önkormányzat körébe tartozik, a bán hajtja végre. Budapest, 1916. február 3. Gróf Tisza, sk. m. kir. tőin. elnök. Szatmárvármegye Hivatalos Lapja.
