Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1916 (14. évfolyam, 1-59. szám)

1916-02-24 / 12. szám

Bőrök adás- vételével foglalkozó más személyekre (kereskedőkre) vagy vállalatokra vonatkozó rendelkezések. 5. Bőrgyárosokat (tímárokat) kivéve, bőrök adásvételével foglalkozó más szemének (keres­kedők) és vállalatok az 1. §. szerint korlátozás alá eső bőröket más részére csakis az álábbi rendelkezések karlátai között szolgáltathatják ki. 1. szabadon idegeníthetők el a 4. §. 2 3. és 4. pontjának rendelkezései szerint hivatalos bélyeggel ellátott bőrök. Ugyanez áll az Ausztriában e tárgyban kibocsátott rendelkezé­sek értelmében megfelelő hivatalos bélyeggel ellátott bőrökre. 2. A jelen §-ban említett személyek és vál­lalatok birtokában levő azok közül a bőrök közül, amelyek az előbbi pontban említett hivatalos bélyeggel még nincsennek ellátva, más részére csak a 3. §. rendelkezéseinek megtartása mellett, vagyis az ott emlí­tett tanúsítvány ellenében szolgáltathatók ki. a) a 4. mm-es ennél vastagabb talpbőrök, b) az 1*5-3. mm. vastag talpbélés bőrök, c) Az 1*5 mm-es és ennél vastagabb felsőbőrök, d) a 2*5 mm-es és ennél vasta­gabb blankbőrök. e) transparens bőrök, f) a cseres és szömörcés juhbőrök. Az itt fel nem sorolt fajtájú és az ezeknek a méreteknek meg nem felelő bőrök szabadon szo'gáltathatók ki és bármely célra felhasz­nálhatók. Különösen megokolt esetekben a kereskedelemügyi miniszter a jelen 2 pont rendelkezései alól kivételeket engedélyezhet. Bejelentési kötelezettség. 6. §. Bőrgyárosok (tímárok) kötelesek hetenkint kedden a budapesti ke­reskedelmi és ioar'amarához címezve (Budapest V. Szemere-u. 6.) a kereskedelemügyi minisztériumnak bejelenteni, hogy az 1, §. szerint korlátozás alá eső bőrökből mily mennyiséget és mily megbízás alapján szállítottak közvetlenül a katonai igazgatásnak, vagy a 3 §. 2 pontjában meghatározott „Tanúsítvány“ alap­ján más vevőknek. E bejelentésekhez csatolni kell a vonatkozó tanúsítványok egyik eredeti példányát is. Hasonlóképer be kell a bőrgyárosoknak (tímároknak) a fenti címre minden kedden jelenteni, hogy az 1. §. szerint korlátozás alá eső bőrökből mennyit dolgoztak fel saját, vagy bérelt bőrfeldolgozó üzemükben a katonai igazgatás rendeléseinek tetjesitése céljából konfekcionált áruvá, megjelölve egyúttal a szállítás alapjául szolgáló katonai rendelést is. Az 5. §. 1. bekezdésében említett személyek (kereskedők) és válla­latok kötelesek szintén minden kedden az 5. §. 2. pontjában a (f.) alatt felsorolt bőrökből eladott mennyi­ségeket a vonatkozó tanúsítványok csatolása mellett a fenti címre bejelenteni. Ezekhez a bejelentésekhez a bejelentésekhez a kereskedelmi és iparkamaráknál kapható hivatalos űrlapot kell használni, amelynek min­den rovatát pontosan ki kell tölteni. A bőr vastagságának megállapítására vonatkozó szabályok. 7. §. A 4. §. 1. pontjában és az 5. §. 2. pontjában meghatározott vastagságokat a bőrökön az alábbiakban mehatározott helyeken kell mérni : 1. egész bőröknél a gerincvonaltól jobbra vagy balra 15. cm. és a bőrnek a farok felőli szélétől 10 cm. távolságban ; 2. félbőröknól cs kruponoknál a gerincvonal (metszésvonal) hosszának felében attól 10 cm. távolságban; 3. hátdaraboknál a gerincvonaltól jobbra vagy balra 15 cm. és a bőrnek a farok felőli szé­létől 10 cm. távolságban, vagy a hasrészt a hátdarabtól elválasztó metszésvonal hosszának felében a metszésvonaltól 40 cm. távolságban ; 4. hasrészeknél a hosszúság felében és a mefszésvonaltól 10 cm. tá­volságban ; 5. nyakrészeknél a nyak közepétől jobbra vagy balra 20 cm. és a metszésvonaltól 10 cm. tá­volságban. Szállítási kötelezettségekre vonatkozó rendelkezések. 8. §. Tilos bőr szállítása iránt kötött szer­ződéseknek (kötéseknek) teljesítése, ha az a jelen rendeletbe ütköznék Ez esetben egyik szerződő fél sem követelhet teljesítést vagy a nem teljesítés miatt kártérítést. Azokat a kártérítési követeléseket, amelyek szállítási kötelezettségek nem teljesítéséből a jelen rendelet életbelépése előtt kelteztek, a jelen rendelet nem érinti. A szállítási kötelezettség utólagos teljesítését azonban a jelen rendelet életbelépése után csak akkor lehet követelni, ha a teljesítés nem ütközik a jelen rendeletbe. 9. §. A jelen rendelet életbelépése előtt kötött azokat a szállítási szerződéseket, amelyek az 1. §. szerint korlátozás alá eső borfajták szállítására vonatkoznak, amennyiben a jelen rendelet életbelépéséig még teljesítve nem lettek ugv az elad", mint a vevő köteles a budapesti kereskedelmi és iparkamarához címezve (Budapest, V. Szemere u. 6.) a kereskedelemügyi minisztériumnak 1916. febr. 18 napjáig beje­lenteni. Az ezután kötendő ily szerződéseket minden hét keddjén kell a fenti címre bejelenteni. E’adási kényszer. 10. §. A kereskedelemügyi miniszter elrendelheti, hogy az 1. §. szerint korlá­tozás alá eső borkészletét a tulajdonos a ha'óságilag megállapított legmagasabb áraknak megfelelő áron a kereskedelemügyi miniszter által megjelölt személyek vagy vállalatoknak adja át. Büntető rendelkezések. 11. §. Aki bőrt a jelen rendelet ellenére feldolgoz, vagy egyébként fel­használ, aki bőrt más részére a jelen rendelet ellenére szolgáltát ki,* aki bőrt a jelen rendelet ellenére ta­núsítvány nélkül vagy olyan tanúsítvány ellenében szerez, amelynek kiállítására nem volt jogosítva, aki tanúsítvány ellenében szerzett bőrt más célra dolgoz vagy használ fel, mint a batonai igazgatás megrende­lésének teljesítésére, úgyszintén aki a jelen rendelet rendelkezéseit egyébként megszegi, az amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető el­zárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel hünfethető. Arra a készletre nézve amelynek te­kintetében a kihágást elkövették, a rendőri büntető eljárás során elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékének egyötöde a feljelentőt illeti, többi része a felmerült költség levonásával a rokkant kato­nák segályalapját illeti. E kihágás miatt az eljárás a közig, hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi államrendőrség működési területén pedig a m. kir. államrendőrség hatáskörébe tartozik. Horvát-Szlavonországokban e kihágás miatt az ottani jogszabályok szerint erre hivatott hatóságok járnak el. 12. §. Ez a rendelet 1916. febr 6 napján lép életbe és hatálya a magyar szent korona országa­inak egész területére kiterjed. Horvát-Szlavoncrszágokban ezt a rendeletet amennyiben végrehajtása az ot­tani önkormányzat körébe tartozik, a bán hajtja végre. Budapest, 1916. febr. 3. Gróf Tisza, m. kir. miniszterelnök. 3583—1916. K. M. sz. A m. kir. minisztériumnak 448—1916. M. E. sz. rendelete egyes börfajták készítésének korlátozásáról. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes ren­delkezések alapján a következőket rendeli: 1. §. A jelen rendelet életbeléptetésétől kezdve tilos az alább megjelölt nyers bőröket ásványi cserzéssel kidolgozni. Ezek a nyersbőrök a következők: 1. Borjubőrők, beleértve pittlingek és szalmarágók bőreit is, amelyeknek súlya sómentesen mérve rövid lábbal és a) fejjel a 4 kg.-ot, b) fej nélkül a 3 5 kg.- ot meghaladja. Oly bőröknél, amelyeken hosszú láb, fejhus, vagy farokcsont van, a fentiekben megállapított súlyhatárok a hosszú lábért, fejhusért és farokcsontért külön-külön számítva 0.20—0.20 kg.-mal magasab­bak. Szárított borjubőröknél a súlyhatár a fentiekben megállapított súly fele. ?. Marhabőrök beleértve a bikabőröket is. 2. Lóbőrök. 50 Szatrrvárvármegye Hivatalos Lapja

Next

/
Thumbnails
Contents