Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1914 (12. évfolyam, 1-68. szám)
1914-02-12 / 8. szám
66 Szatmárvármegye Hivatalos Lapja 9. §. A közgyűlés elnöke a főispán, akadályoztatása esetén az alispán : lia főispán és alispán egyidejűleg akadályozva lennének, a főjegyző, ha azonban ez is gátolva volna, az árvaszéki elnök. 10. §. A közgyűlés mindég a megye székhelyén s rendszerint 10 órakor az arra kitűzött helyiségben tartatik. 11. §. A közgyűlésre érkezett bizottsági tagok összejövetele és a közgyűlés megnyitási határidejének elérkeztekor ez iránt az elnöknek a várnagy személyesen szóbeli jelentést tesz. 12. §. A közgyűlést mindig az elnök nyitja meg és zárja be, a tanácskozást az elnök vezeti. 13. §. A közgyűlés tárgyai a következő sorrendben veendők tárgyalás alá : 1. a királyi leiratok, í. miniszteri rendeletek, 3. a vármegye alispánjának az 1886. évi XXL t.-c. 68. §. s) pontja értelmében teendő általános jelentése, 4. hatósági levelezések, 5. önálló indítványok, 6 küldöttség! és tisztviselői jelentések, 7. állandó választmányi előterjesztések, 8. magánosok kérvényei. 14. §. Ezen sorrendtől azonban a közgyűlés annyiszor, amennyiszer szükségét látja, a királyi leiratok kivételével eltérhet s a napirendet;a körülményekhez képest megállapíthatja,- úgyszintén az esetleg.felmerülő választások megejtésének sorrendjére nézve esetről-esötre a közgyűlés határoz. 15. §. A szólásra jelentkezőket a jegyzők a jelentkezés sorrendje szerint jegyzik fel s az illetőket szólásra ugyanazon sorrendben az elnök hívja lel. 16. §. A tanácskozás alatt levő ügy lényegéhez mindenki kétszer szólhat. 17. §. Indítványok tárgyalásánál a szó elsősorban az indítványozót illeti, a vitát zárszóval is az fejezi be. 18. §. Továbbá bármikor szólhatnak; a) az elnök és az ügy felvilágosítása tekintetéből az illető előadó jegyző, b) kik a napirendhez kívánnak szólni és c) akik személyes kérdésben akarnak válaszolni. 19. §• Aki magát szólásra feljegyeztette, attól ugyan a szó a 26. §-ban említett eseten kívül meg nem tagadható, azonhan' liz tag írásban benyújtóit indítványára a közgyűlés a vita berekesztését elhatározhatja, mely indítvány azonnal soron kívül szavazásra bocsáttatik. 20. §. A kérdést szavazásra az elnök tűzi ki. 21. §. Szavazás előtt a kérdés megállapításához szólni a tagoknak ogában áll. 22. §• A szavazatok a szóló szerint vétetnek számba, de ha az elnök, vagy írásban 10 bizottsági tag kívánja, a kérdés felállás és ülvemaradás utján szavazással döntetik el. 23. §. A kérdés szavazásra mindég úgy teendő fel, hogy árra igennel vagy nemmel lehessen felelni. 24. §. Azon esetben, midőn valamely törvény különösen rendeli, vagy 20 tag Írásban kívánja, az elnök a névszerinti szavazást elrendelni tartozik. 25. §. Az elnök rendszerint nem szavaz,; de szavazatok egyenlősége esetén az ő szava. dönt. 26. §. A rend fentartása felett az elnök őrködik, a tanácskozás tárgyától eltérőket a dologra, személyeskedőket és illemsértőket rendreutasitja; akik kétszeri megintés dacára íllédelmetlen és sértő beszédeiket tovább folytatnák, azoktól a szót ugyanazon tárgyban elvonhatja, fennmaradván az 1886; évi XXI. t.-c. 54. §-ában széksértési kereset alá vonhatási jog, 27. §. A közgyűlést zajos és tartós háboritás esetére az elnök rövid időre felfüggesztheti. 28. §. Névszerinti szavazás eszközlésének esetében a bizottsági tagók az elnök által kijelölendő jegyző utján szóli itatnak fel szavazásra s az elnök által kijelölendő jegyzők írják Qssze külön-külön az igennel és nemmel szavazókat. 29. §. A küldöttségek előtt eszközlendő nyilvános vagy titles szavazás az eddigi gyakorlat szerint a szavazók nevének és szavazataiknak feljegyzése, vágy a szavazó nevének feljegyzése mellett szavazat lap által történik. 30. §. A küldöttségi tagok, azok elnökei s jegyzői (ez utóbbiak rendszo-
