Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1914 (12. évfolyam, 1-68. szám)

1914-08-20 / 44. szám

Szatmárvármegye Hivatalos Lapja

409

nyugdíjazás alapjául nem szolgálhat, kivéve, ha a hadsereg, honvédség, vagy fi népfölkelés tagjaként volt távol az illető nyugdijinfézoti tag a községi szolgálattól, de természetesen csak az esetben, ha a nyugdijjámlék fizettetett.

13. $. A községi, kór, ál- vagy segédjegyzők özvegyei kétharmad részét nyerik azon nyugdijösszegnek, mely férjeiket a 12. §. szerint megillette volna. Az özvegyek az elhalt jegyzőtől származott gyermekeik részére nevelési pótlékul nyernek és pedig 1—1 gyermek részére 200—200 koronát, úgy azonban, hogy az özvegyi nyugdíj és a nevelési pótlékok együttvéve sem haladhatják meg az elhalt jegyző vagy aljegyzőt megilletett évi nyugdíj összegét.

14. §. A teljesen elárvnlt gyermekek akként segélyeztelek, hogjr egy gyermek az atyjukat megillető nyugdíjnak ogyharmad részét, két gyermek kétharmad részét, három vagy több gyermek atyjuk egész nyugdijösszegét nyerik, de ennél többet nem húzhatnak.

15. §. A tiz évi szolgálatot el nem ért, de öt évi hivatali szolgálatot betöltött elhunyt jegyző, al- vagy segédjegyző özvegye oly ellátásban részesittetik, mintha a férje tiz évet szolgált volna, mig az öt évi szolgálat betöltése előtt elhalt jegyző, al- vagy segédjegyző özvegyei a férj fizetésének ötven százalékéban részesülnek végkielégítés címén a 13. §-ban megállapított neveltési járulékon kívül. A tiz évi szolgálat betöltése előtt munkaképtelenné vált jegyzők ugyanazon ellátásban részesítendő!?, mintha tiz évet szolgáltak volna, feltéve, hogy a szolgálat teljesítése közben, vagy a szolgálat teljesítése következtében lettek teljesen cs nyilván bebizonyithatólag szolgálatképtelenekké.

16. §. A 15. §. hatálya a még el nem bírált nyugdíjazási özvegyi ellátási, végkielégítési és nevelési járulékok iránti igényekre terjesztetik ki.

Í7. §. Az előző §-ban megállapított illetmények az illető nyugdijintézeti tagnak nyugalomba vonulását vagy halálát követő legközelebbi hónap első napjától kezdve folyósittatnak, a mely illetményekből a szükséghez képest egyszerre, vagy részletenkint levonatnak az ezen időpontban esedékessé vált s le nem fizetett nyugdijjárulékok.

VI. Fejezet. A nyugdijélvezet feltételei.

18. §. A nyugdíjhoz való igényjogosultság érvényesíthető: a) ha a községi, kör, al- vagy segédjegyző aggkora, betegsége, testi vagy szellemi fog3rat- kozása miatt hivaialos állásának betöltésére képtelenné válik ; b) ha a jogosult nyugdijintézeti tag 65 éves korának betöltése után nyugdíjazását önmaga kérelmezi; c) a község átalakulása folytán, illetve lia önhibáján kívül állása megszűnik, kivéve, ha jegyző gyanánt bárhol ismét megválasztani? ; d) ha a teljes 40 évi szolgálati időt betöltötte.

Azon községi, kör, ni- vagy segédjegyző, aki állami vagy bármily tisztviselői állásra neveztetik ki, vagy választat!k meg, az ezen állásban eltöltött szolgálati ideje alatt, a jegyzői nyugdíjalap terhére ellátásra igényt nem tarthat; ha azonban ezen utóbb nevezett állami, vagy bármily tisztviselői állástól való megválása esetén nyugdíjban nem részelne, nyugdíjigénye a jegyzői nyugdíjalappal szemben uira feléled. Aki állásától fegyelmi vagy büntető utón előmozdittatik nyugdíjban egyáltalában nem részesül; úgyszintén megszűnik a nyugdíjhoz való igény, ha az illető a magyar állam kötelékéből kilép. Ez esetekben az illetők a befizetett nyugdijjárulókokra sem tarthatnak igényt. Aki azonban azért iflondott le állásáról, mert egy, a szatmármegyei jegyzői nyugdíjintézettel viszonosságban nem álló vármegye területére választatott meg jegyzővé (kör, al- vagy segédjegyzővé) az általa befizetett nyugdijjárulékok kamatmentes visszafizetésére igényt tarthat.

. 20. §. A nyugdíj élvezete, ha nyugdíjazott, egyén valamely beestelenitő

bűntény vagy vétség miatt szabadságvesztésre jogeraj ül eg elitéltetik, a büntetés tartam Ara fel függesz tét ik.

21. §. Jelen szabályzat értelmében a jegyző, kör, al- vagy segédjegyzök özvegyei nyugdíjellátásra tarthatnak igényt, ha az özvegy az elhunyttal annak tényleges szolgálata idején, vagy az előtt törvényesen egybeke't, vele halála napjáig törvényes házasságban együtt élt és férje elhunyténak alkalmával attól törvényesen elválva nem volt. Azon nő, ki férje halálakor attól törvényesen el nem válva külön élt, nyugdíjra igényt csak úgy tarthat, ha a külön élés köztudomásúlag nem az ő hibájából következett be.

22, §. Az özvegyi ellátásra való igény be nem következik : a) ha a házas-