Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1914 (12. évfolyam, 1-68. szám)

1914-08-20 / 44. szám

Szatmárvármegye Hivatalos Lapja 409 nyugdíjazás alapjául nem szolgálhat, kivéve, ha a hadsereg, honvédség, vagy fi népfölkelés tagjaként volt távol az illető nyugdijinfézoti tag a községi szolgálat­tól, de természetesen csak az esetben, ha a nyugdijjámlék fizettetett. 13. $. A községi, kór, ál- vagy segédjegyzők özvegyei kétharmad részét nyerik azon nyugdijösszegnek, mely férjeiket a 12. §. szerint megillette volna. Az özvegyek az elhalt jegyzőtől származott gyermekeik részére nevelési pótlékul nyernek és pedig 1—1 gyermek részére 200—200 koronát, úgy azonban, hogy az özvegyi nyugdíj és a nevelési pótlékok együttvéve sem haladhatják meg az elhalt jegyző vagy aljegyzőt megilletett évi nyugdíj összegét. 14. §. A teljesen elárvnlt gyermekek akként segélyeztelek, hogjr egy gyermek az atyjukat megillető nyugdíjnak ogyharmad részét, két gyermek két­harmad részét, három vagy több gyermek atyjuk egész nyugdijösszegét nyerik, de ennél többet nem húzhatnak. 15. §. A tiz évi szolgálatot el nem ért, de öt évi hivatali szolgálatot be­töltött elhunyt jegyző, al- vagy segédjegyző özvegye oly ellátásban részesittetik, mintha a férje tiz évet szolgált volna, mig az öt évi szolgálat betöltése előtt el­halt jegyző, al- vagy segédjegyző özvegyei a férj fizetésének ötven százalékéban részesülnek végkielégítés címén a 13. §-ban megállapított neveltési járulékon kívül. A tiz évi szolgálat betöltése előtt munkaképtelenné vált jegyzők ugyanazon ellá­tásban részesítendő!?, mintha tiz évet szolgáltak volna, feltéve, hogy a szolgálat teljesítése közben, vagy a szolgálat teljesítése következtében lettek teljesen cs nyilván bebizonyithatólag szolgálatképtelenekké. 16. §. A 15. §. hatálya a még el nem bírált nyugdíjazási özvegyi ellátási, végkielégítési és nevelési járulékok iránti igényekre terjesztetik ki. Í7. §. Az előző §-ban megállapított illetmények az illető nyugdijintézeti tagnak nyugalomba vonulását vagy halálát követő legközelebbi hónap első napjá­tól kezdve folyósittatnak, a mely illetményekből a szükséghez képest egyszerre, vagy részletenkint levonatnak az ezen időpontban esedékessé vált s le nem fize­tett nyugdijjárulékok. VI. Fejezet. A nyugdijélvezet feltételei. 18. §. A nyugdíjhoz való igényjogosultság érvényesíthető: a) ha a köz­ségi, kör, al- vagy segédjegyző aggkora, betegsége, testi vagy szellemi fog3rat- kozása miatt hivaialos állásának betöltésére képtelenné válik ; b) ha a jogosult nyugdijintézeti tag 65 éves korának betöltése után nyugdíjazását önmaga kérel­mezi; c) a község átalakulása folytán, illetve lia önhibáján kívül állása megszű­nik, kivéve, ha jegyző gyanánt bárhol ismét megválasztani? ; d) ha a teljes 40 évi szolgálati időt betöltötte. Azon községi, kör, ni- vagy segédjegyző, aki állami vagy bármily tiszt­viselői állásra neveztetik ki, vagy választat!k meg, az ezen állásban eltöltött szol­gálati ideje alatt, a jegyzői nyugdíjalap terhére ellátásra igényt nem tarthat; ha azonban ezen utóbb nevezett állami, vagy bármily tisztviselői állástól való meg­válása esetén nyugdíjban nem részelne, nyugdíjigénye a jegyzői nyugdíjalappal szemben uira feléled. Aki állásától fegyelmi vagy büntető utón előmozdittatik nyugdíjban egyáltalában nem részesül; úgyszintén megszűnik a nyugdíjhoz való igény, ha az illető a magyar állam kötelékéből kilép. Ez esetekben az illetők a befizetett nyugdijjárulókokra sem tarthatnak igényt. Aki azonban azért iflondott le állásáról, mert egy, a szatmármegyei jegyzői nyugdíjintézettel viszonosságban nem álló vármegye területére választatott meg jegyzővé (kör, al- vagy segédjegy­zővé) az általa befizetett nyugdijjárulékok kamatmentes visszafizetésére igényt tarthat. . 20. §. A nyugdíj élvezete, ha nyugdíjazott, egyén valamely beestelenitő bűntény vagy vétség miatt szabadságvesztésre jogeraj ül eg elitéltetik, a büntetés tartam Ara fel függesz tét ik. 21. §. Jelen szabályzat értelmében a jegyző, kör, al- vagy segédjegyzök özvegyei nyugdíjellátásra tarthatnak igényt, ha az özvegy az elhunyttal annak tényleges szolgálata idején, vagy az előtt törvényesen egybeke't, vele halála nap­jáig törvényes házasságban együtt élt és férje elhunyténak alkalmával attól tör­vényesen elválva nem volt. Azon nő, ki férje halálakor attól törvényesen el nem válva külön élt, nyugdíjra igényt csak úgy tarthat, ha a külön élés köztudomá­súlag nem az ő hibájából következett be. 22, §. Az özvegyi ellátásra való igény be nem következik : a) ha a házas-

Next

/
Thumbnails
Contents