Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1914 (12. évfolyam, 1-68. szám)
1914-05-28 / 29. szám
240 Szatmárvármegy e Hivatalos Lapja sót is eredményezhetné. Figyelmeztesse tehát alispán ur hatóságait, hogy a szer forgalomba jutását éber figyelemmel akadályozzák meg. Budapest, 1914. máj. 7. _______A min. h.: Bartiky sk , államtitkár. Ili. Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek, értesítések és más közlemények. 272—914. sz. Állategészségügyi kimutatás a ragadós állatbetegségek állásáról 1914. máj. 20 án. Lépfene : csengeri járás Gacsály, erdőd! járás Dobra, Szinfalu, szinér- váraljai járás Szamosborhid. Riihkór: avas! járás Avasfelsől'aiu, Avaslekencze, Avasujváros, Kőszegremete, Komorzán, Vámfalu, csengeri járás Csongor, Csen- bagos, Poicsalma, Rozsály, Tyúkod, Ura, erdőd! járás Nagymadarász, Nántii, fehcrgyaimati járás Kisszekeres, Szatmárcscke, mátészalkai járás Fábiánháza, Győztelek, Vitka, nagybányai járás Kékesornszfalu, nagysomkuti járás Jeder, f zaimámémeti-i járás Batiz, Nagypalád, Szamoskrassó, Nagykároly rt. város. Sertésorbánc: nigykirolyi jir.is Kiploiy. — á rrtésvásc cren'dri Járás Gac-ály, Nagygéc, erdődi járás Géres, Királydarócz, fehérgyarmati járás Kis szekeres, Szamosujlak, mátészalkai járás Nyírcsászári, nagybányai járás Erdőszáda, nagy károlyi járás Börvely, Érkörtvélyes, Mérk, Vállaj, szatmárnémeti i járás Mi- kóla, szinérváraljai járás Apa, Patóháza, Nagybánya r. t város, Nagykároly r. t. város. 5508—914. sz. Szalmárvármegye alispánjától. Az „Országos Szinészegylet“ kérelme. Valamennyi főszo'gabiró és rendőrkapitány urnák. Az „Országos Szinészegyesiilct“ kérelmét miheztartás végett közlöm. Nagykároly, 1914. ápr. 30. Ilosvay, alispán. 1125—914. sz. Országos Szinészegyesület Budapest. Vili. Baross-tér 9. sz. Tekintetes Városi Tanács! A magyar színészet kezdettől fogva egyik legerősebb védőbástyája volt a magyarságnak, megszerettette az idegen ajkuakkal a magyar nyelvet és különmunkájának elvitázhatatlan bizonyítéka, hogy az alig 100 éves,magyar színészet oly nívóm emelkedett, amely nagyjainak világhírt szerzett. És bár a közönség Ízlése megváltozott, mindjobban nemzetközivé formálódott át és természetszerűleg vele formálódott a magyar ábrázoló művészet is, mégis tagadhatatlan az a tény, hogy a magyar színészet — eltórőleg minden más nemzet színészetétől — kultur missiot teljesít jelenben is. Igen sajnálatos tünet, hogy a városi hatóságok, akik hivatva vannak színházaik sorsáról dönteni, mindjobban behódolnak annak a téves felfogásnak, hogy a magyar színészet megszűnt kultur intézmény lenni és a színházi vállalkozás, amelyet üzleti szempontból kell elbírálni. Annál sajnálatosabb ez, mert a magyar színházi vállalkozásokat időről-időre nagyobb és fájdalmasabb csapások érik, amelyek veszélyeztetik az intézményt. Egyenesen existen- ciális érdekeket, támadnak meg az utóbbi évek produkciói: a mozi, a kiuemas- ktíüscs és végül a kinetofon ! A mozik elvonják az alsóbb néprétegeket a színházról és sokszor erotikus, sokszor borzalmas képeik semmieseíre sem alkalmas eszközei a néptanitásnak. A moziskecscsek és a kinetofon a műveltebb színházi látogatók zömét hódítja el, holott a moziskecscs és a kinetofon már nem tekinthető moziszerü előadásnak, hanem egy ágazata a szinielőadásoknak, ahol a mozgóképek csak kiegészítő részét képezik a próza és ének előadásoknak, amint ezt a magas belügyi kormány is 211918—9.13.-XIII. számú rendeletében megerősíti, amikor Bach Jenő szegedi mozgó színház tulajdonosnak megtiltotta a kine- rrpiskecses előadását, az ott működő színigazgató panasza alapján. Ismerve a magyarországi városok közönségének hazafias érzéseit és a magyar kultúra iránt mindenkor táplált jóindulatát, az ,.Országos Szinészegyesület“ igazgató-tanácsának 1913. évi dec. hó 23-án tartott üléséből azzal a tiszteletteljes kérelemmel fordulunk a lek. Városi Tanácshoz, hogy a moziskecses előadásokra, minthogy ezek tulajdonképpen s/inielőadások, egyáltalában ne méltóztassék másnak engedélyt adni, mint a színigazgatónak és az alatt az idő alatt., amig a színtársulat állomáshelyén működik, kinetofon előadásokat csakis a színigazgatóknak engedélyezzen és őket mozik konkurenciájától is megóvni kegyeskedjék. Bizalommal a Tek. Városi Tanács hazafia érzéseibe vagyunk kiváló tisztelettel: Budapest, 1914. január 7. Bitrói sk., elnök. Géczy sk , titkár. Mészáros sk. irodaigazgató.
