Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1913 (11. évfolyam, 1-63. szám)

1913-11-13 / 55. szám

K, veszprémi vasúti állomásra szállítva. II. Bükk : bilkei közbirtokosság Bilke 180 hl. ä 2 K, bilkei volt úrbéresek Bilke 28 hl. 3 K, miszticzei volt úrbéresek Miszticze 30 ä 2 K, az ár az erdőn felszedetten állapotban értetik. III. Kocsányos tölgy: Draskovich Iván gróf erdőhivatala Sellye (Baranyamegye) 5000 q á 18 K, Verőcze vasúti állomáson zsákkal együtt; csáíai m. kir. erdőgondnokság Arad 60 hl. 6 K, Vasúti állomásra szállítva zsákkal együtt mintegy 4 K-val drágább; m. kir. közalapítványi erdőgondnokság Hattyas 40 hl. á 10 K, m. kir. közalapítványi erdőgondnokság Nagykövéres 1000 hl. á 10 K, csomagolás nélkül okt. hó 10-től ; Nagybereg község Nagybereg 400 hl. ä 3 K, ,az ár az erdőn felszedetlen állapotban értetik; pécskai m. kir. erdőgondnokság Opécska 65 hl. a 6 K, a legközelebbi vasúti állomáson zsákkal együtt mintegy 4 K-val drágább. IV. Kocsánytalan tölgy: bilkei közbirtokosság Bilke 12 hl a 3 K, Nagybereg község Nagybereg 325 hl, ä 3K, árdánházai v. úrbéresek Ardánháza 14 hl. ä 2 K, az ár az erdőn felszedetlen állapotban értendő; jászóvári prépostság erdőgondnoksága Váradszent- márton u. p. Féíixfiirdő, mennyiség- még nincs megállapítva, ár alku szerint; nagyváradi lat. szert, püspökség erdőhivatala Nagy várad 500 q. á 10 K 20 f, Tenke vagy Magyargyepes állomáson. V. Magyar tölgy : m. kir. erdőgondnokság Lippa 60 hl. á 4 K, okt. 31-től Saroltavári állomáson zsákkal együtt mintegy 4 K-val drágáb. VI. Cser tölgy: m. kir. erdőgondnokság Lippa 16 hl. á 4 K, okt. 31-től, Saroltavári állomáson zsákkal együtt mintegy 4 K-val drágább.

19556—913. íz. Szatmárvármegye alispánjától.

Nagy és kisközségek alkalmazottainak a betegség esetére való biztosítás kötelezettsége teljesítését szorgalmazó kerületi munkásblztositó pénztárral szemben követendő eljárás.

Valamennyi községi és körjegyző urnák.

Az 1907. évi XIX. t.-cz. 1. §-ának 14. pontja értelmében betegség esetére való biztosítási köteezettség alá esnek a községi alkalmazottak is, amennyiben évi fizetésük 2400 koronánál, illetve naponként 8 koronánál nem több. Ugyanezen törvény 10. §-a szerint azonban nevezettek nem esnek biztositási kötelezettség alá, ha az érvényben levő szolgálati rendtartás szerint betegség esetében illetményeik részükre a betegség kezdetétől számítva legalább 20 héten át kijárnak.

Minthogy a biztosítási dijak a községekre tetemes terhet rónak s minthogy a gyakorlatban a községi alkalmazottaknak illetményeik 20 heti betegségük esetén, illetve tartama alatt teljes egészében kiszolgáltatnak, felhívom Czimet, hogy a községi szervezési szabályrendelet ily értelmű kiegészítése iránt, tekintettel a jegyzők és segédjegyzők szabadság idejének mikénti igénybevételéről alkotott 521—911. bjkvi sz. vm. szabályrendelet 8. §-ának a rendelkezésére is, a község képviselőtestülete elé megfelelő előterjesztést tegyen.

Megjegyzem, hogy a szervezési szabályrendeletekbe az is kimondandó leend, hogy az alkamazottak kötelesek magukat az 1907. évi XIX t.-cz. 10. §-a értelmében gyógykezeltetni, amonnyiben a község az ezen gyógykezeltetéssel bekövetkező kedvezményre való tekintettel nem fizeti a biztositási dijakat.

Ezen rendelkezés szükségességét eléggé indokolja az a körülmény, hogy miután a hivatkozott törvény XII-ik §-ában foglalt bejelentési kötelezettségnek a községek, mint munkaadók nem igen feleltek meg, leginkább azon okokból mivel alkalmazottaikat nem tartják biztosításra kötelezettnek, a csekély sz. bejelentések folytán a szatmári kér. munkásbiztositó pénztár élve a törvény XX-ik §-ában biztosított ellenőrzési jogával kiküldöttjeik által a községekben összeírják a szerintük biztosításra kötelezetteket, —- s amennyiben a pénztár 1907. jul. hó 1-től visszamenőleg kiveti a községekre a járulékokat, amelyek még kis községekben is 200—600 K-ig rúgnak, s ez által, valamint az által, melyszerint a pénztár kiküldöttei a biztosításra kötelezettek közé felveszik az éjjeli őröket, mezőőröket, albi- rót, szülésznőt stb. szóval olyanokat is akik szerintem, nem vonhatók biztositási kötelezettség alá, a községeket indokolatlan s alaptan kiadások elé állítják.

Ezen utóbbi eset folytán bekövetkezhető költségek t. i. a biztositási kötelezettség alá nem vonhatók összeírásával a községekre kivetett biztositási járulékok kivetésének s behajtásának törvényes utón leendő megakadályozása czéljából, utasítom Cimet, hogy az elől idézett törvény 156 §-a alapján, az elsőfokú iparhatóságnál esetről esetre szólaljon fel.

Megjegyezni kívánom, hogy ezen ügyekben I. fokú iparhatóságként, az egész vármegye területére kiterjedőleg, Szatmárnémeti sz. kir. város rendőrfőkapitánya illetékes eljárni a törvény 194. §-a értelmében.

Felhívom végül, hogy amennyiben a kerületi munkásbiztositó pénztár ugyancsak a 156. §. értelmében az ihlető község ellen a rendes bíróság előtt pert indítana, miután az eddig felmerült peres esetekben az illető község képviseletével a vm. tiszti főügyészt bíztam meg. az egyöntetű védelem szemnontiából. a

Szafmárvármegye Hivatalos Lapja 515