Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1912 (10. évfolyam, 1-58. szám)
1912-06-13 / 28. szám
Szatmárvármegye Hivatalos Lapja. 299 közzététel végett. 2. vármegyei alispánt a nyugdíj beszüntetése végett, 3. özv. Izik Vilmosnét Szatmárnémeti Herman Mihály-utcza 2. szám értesíti. Kelt mint fent. Jegyzetté: Mangu, vm. tb. főjegyző. Szatmárvármegye közönségének Nagykárolyban, 1912. évi május hó 9. napján tartott rendes tavaszi közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonata. 580—912. bjkvi sz. 27046—911. alisp. sz. Tárgyaltatott Dr. Makray Mihály th. bizottsági tag indítványa a vasúton szállított fehéráruk után vámszedés engedélyének kérelmezése iránt. Véghatározat. A th. bizottság — az állandó választmány véleményével egyezőleg — az indítványt elfogadja és kéri a kereskedelemügyi minisztert, hogy a Szatmárvármegye területére eső vasúti vonalakon, úgy az államvasutak, mint a helyiérdekű vasutak vonalain levő vasúti fel és leadó fehéráru állomásokon Nagykároly, Nagybánya, Felsőbánya és Szatmárnémeti sz. kir. városokban levő vasúti állomásokat kivéve, az összeg fel és leadó fehéráru állomásokra nézve engedélyezni méltóztas- sék, hogy Szatmárvármegye törvényhatósága teheráru kocsirakományonként három korona vámdijat szedhessen a végett, hogy a jövedelemből egy alapot létesítsen, abból pedig közúti hálózatát kiépíthesse, fejleszthesse. A th. bizottság e határozatot a vm. Hivatalos Lap I. rovatán közzéteszi azzal, bogy a határozatot magában foglaló lap megjelenésétől követő 8 napon ki- hirdettetnek tekinti s azon utolsó naptól számított további 15 nap alatt elllene a felebbezést érdekeltek vm. alispánhoz Írásban beadhatják vagy ugyanott szóval előadhatják. Indokok. A th. bizottság — az állandó választmány véleményével egyezőleg — egyhangúlag elfogadta az indítványt, mert teljes tudatában volt annak, hogy a kérelmezett vámszedés engedélyezése a törvényhatóság úthálózatának fejlesztésére feltétlenül kedvező hatással lesz. Ugyanis a törvényhatósági körúti alap jövedelme, részint eddig kiépített utakra felvettt kölcsönökkel, részint a helyiérdekű vasutakra engedélyezett hozzájárulásokkal annyira meg van terhelve, hogy hosszú időn keresztül a törvényhatóság közúti hálózatának fejlesztésére képtelen. A th. útalap pénz állapotára kétségtelenül világos adatul szolgál, hogy éppen e határozattal egyidejűleg külön határozatban a th. bizottság kimondotta azt is, hogy a helyiérdekű vasutakra adandó hozzájárulások fedezésére a törvényben engedélyezett vármegyei pótadókon kivül még további 3 százalék vármegyei pótadónak kivetésére törvényhozási felhatalmazást kér. A kérelmezett vámszedési engedély oly lényeges jövedelmi forrást ad, amelyből egyrészt évenként a közúti hálózat tetemesen fejleszthető és fenntartható, másrészt pedig a közutak fejlesztésével bekövetkező forgalom nagyobb arányban idéz elő jövedelmet, mint amily vámdijtételi teherrel lenne megróva a vármegye fogyasztó közönsége. Ugyanis a kir. építészeti hivatal 1911. évi 2325. th. számú javaslatában azt véleményezi, hogy a kövezetvám díjtétele kocsirakományonként három koronában lenne megállapítandó, e csekély díjtétel a fogyasztó közönségre elenyésző terhet ró, sőt a teherviselés a kiépített közúton bekövetkezendő forgalomból eredő jövedelemmel kiegyenlítést nyer. Az építészeti hivatal javaslatával egyideüleg a vármegye területén levő vasúti állomásokból a legközelebbi községekbe vezető utak kiépítésére és fönntartására szükséges költségekről is tájékoztató kimutatást szerkesztett, melyből kitűnik, hogy a vasúti állomásokon 1907., 1908., 1909. években föl és leadott áruk három évi átlaga mennyi volt, ez átlag kiszámitásához a m. kir. államvasutak által kiállított kimutatás szolgált adatul. Az építési és fenntartási költségek, továbbá a forgalmi adatok összevető-
