Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1911 (9. évfolyam, 1-56. szám)
1911-04-20 / 16. szám
Szatmárvármegye Hivatalos Lapja. 177 csakis a megállapítva lévő üzemterv szerint gyakorolható, nevezetesen: Minden év április hó 10-től junius hó 10-ig terjedő általános tilalom állapittatik meg, mely időszak alatt a halászat mindenkinek bármiféle halra és bármiféle eszközzel tilos. Ezen általános tilalmi időszakon kivül is tiltva van a törvény 18. §-a szerint Ga- lóezát márczius 1-től kezdve, továbbá Fajtokot, Fogassülőt, Kecsegét, Kősüllőt, Márnát. Sőreget, Szintokot, Tetemestokot és Vizát április hó 1-től kezdve junius hó 15-ig végre Pontyot április hó 1-től julius hó 15-ig terjedőleg fogni. A törvény által mértékminimum megállapításával védelmezett Fajtok, Fogassüllő, Galócza, Kecsege, Kősüllő, Márna, Sőreg, Szintok, Tetemestok és Vizán kivül az alább megnevezett halakat is mindenkor tilos kifogni, ha csak a fej elejétől a fark végéig mérve a következő méretekkel nem bírnak u. m. Czompó 20 czm, Déyár 25 czm, Domolykó 25 czm, Garda 25 czm, Harcsa 25 czm, Kárász 14 czm, On 25 czm, Piros szemű keszeg 20 czm, Veresszárnyu keszeg 20 czm, amennyiben ezen hosszúságot el nem ért halak véletlenül fogattak volna, a vízbe azonnal visszabocsájtandók. Feltétlenül tiltva van halakat lövés szúrás, vagy ütés által fogni. Az éjjeli halászat napnyugtától napkeltéig az emberi közreműködést közvetlenül igénylő fogási módokkal tilos. Bárki aki az üzemterv feltételeitől eltérő- leg gyakorolja a halászatot az 1888. évi XIX. t-cz. végrehajtása tárgyában kiadott 500089. sz. alatti miniszteri rendelet 22. §-a értelmében esotről-esotrc 200 K összegig terjedhető pénzbírsággal büntettetik. A bérlők ugyanezen büntetés alá esnek akkor is, ha alkalmazottjaik a törvényben vagy ezen üzemtervben megállapított feltételektől eltérőleg halásznak, illetőleg a halászás időközben ezen üzemtervben megállapított határozatokat nem tartják meg feltéve, hogy ezen ténykedésük a bérlő részéről ellenőrizhető volt. A hatóságnak jogában áll a bérlők albérlők, alkalmazottak (részes halászok) közül azokat akik a törvényben a hatósági rendeletekben avagy pedig ezen üzemtervben foglalt tilalmak áthágása miatt büntetve voltak, a halászatnak a bérelt területen való további gyakorlásától eltiltani. Ameny- nyiben pedig a földmivelésügyi miniszter ezen vizité rületeket a 6732—899. szánni rendeletével oly viziterületnek nyilvánította, amelyeken a halászat a törvény 14. §-ának 62. pontja szerint csak társulati utón gyakorolható, Ujfalussy Miklós remetemezői lakosnak az önálló halászat gyakorlására bejelentett igénye az országos halászati felügyelőség szakértői előterjesztése értelmében tárgytalan annyival is inkább mert nevezett hatósági bérbeadás esetén is elejét veheti annak, hogy idegen halászbérlők zavarják az által, ha azon folyó szakaszt, melybe viziterülete esik önmaga veszi bérbe. Pap József ilobai lakos észrevételei kapcsán a bérleti szerződésben kikötendő lesz, hogy: 1. A halászat bérlője köteles a bérelt területnek arra alkalmas helyen, a Szamos folyóban egy haltartót beállitani s gondoskodni arról, hogy abban állandóan friss és eleven hal legyen és a halászati jog tulajdonosai a parti birtokosok onnan hetenként egyszer egy előre meghatározott napon hal szükségletüket, a budapesti vásárcsarnoki árnál 20 százalékkal olcsóbban beszerezhessék. 2. Bérlő köteles minden egyes esetben azt, hogy a halászatot a község határában, mely időben és helyen kezdi és folytatja az illető községben legnagyobb parti birtokosaival s a községi elöljárósággal előre, kellő időben tudatni, hogy azok egyrészt a halászatot ellenőrizhessék s a fogott halállományból szükségletüket fedezhessék, amely czélra a partbirtokosok a fogott halmennyiség 3—4 azaz háromnegyedénél többet nem igényelhetnek s ezt is köteles a bérlő a budapesti vásárcsarnok azon heti hal áraknál 20 százaléknál olcsóbban a halászati jog tulajdonosainak jogaik arányában átengedni. 3. Ha a bérlő az 1 és 2-ik pont alatti feltételeket be nem tartja, a parti halászati jog tulajdonosainak jogukban lészen akár egyenként, akár összesen hal szükségletüket bárhonnan bérlő kárára beszerezni, mely esetben az árukülömbözetet köteles leszen bérlő az illető halászati jog tulajdonosának megtéríteni. E hirdetmény mint ügyelőkésziő intézkedés ellen felebbozésnek helye nincs. Ezen árverési hirdetmé/iy és feltételeket Szatmárvármegye Hivatalos Lapjában V. rovaton közzéteszem. Érdekelt községeket felhívom, hogy a Hivatalos Lapon történt közhirrétételről a községi lakosságot szokott módon értesítse. Nagykároly, 1911. január hó 20. Alisp. h.: Mangu, tb. főjegyző.
