Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1910 (8. évfolyam, 1-58. szám)
1910-11-10 / 51. szám
Melléklet „Szatmílrvármegye Hivatalos Lapja“ 1910. évi 51-ik számához. 22097—9l0. alisp. sz. A kolera elleni védekezés. Valamennyi főszolgabíró, polgármester, Dr. Aáron Sándor főorvos, (mint az országos orvosi szövetség s" tmármegyei fiók elnökének. Midőn a kolera Magyarországon fölmerült, az illető hatóságok saját hatáskörükben mindent elkövettek, a fenyegető vész leküzdésére, de ha a nagy közönség a hatóságok intézkedéseiben megnyugvást szerezve, immár abban a feltétlen hitben élne, hogy veszedelemről nincs szó és ezért összetett kézzel várná a fenyegető vész közeledtét, ez nagy baj lenne és a következményekben valósággal végzetessé válhatna. A legtökéletesebb hatósági intézkedéseknek is csak akkor lesz foganata, ha a társadalom a végrehajtó hatalomnak segitségére siet és pedig nemcsak abban, hogy intézkedéseinek érvényt szerez,hanem abban is, hogy az emberszeretet fegyvereivel küzd a fenyegető veszedelem ellen. Itt kezdődik a művelt társadalomnak feladata, itt mindazon egyesületeknek feladata, melyek a jótékonyság terén működnek. így Ítélve meg a kérdést, az országos közegészségügyi tanács javaslatából kifolyólag felkérem a főszolgabíró és polgármester urat, hogy a járása (városa) területén működő jótékonysági egyesületek és ezek között első sorban a vörös kereszt egylet és a jótékony nőegyesületek vezetőivel érintkezésbe lépni és általuk a jótékony egyesületeket, a fentebb jelzett irányban való közreműködésre felkérni és megnyerni szíveskedjék. Különösen két irányban volna nagyon értékes a jótékonysági egyesületek közreműködése : első sorban abban, hogy az emberbaráti szeretet eszméjétől áthatva, zajtalanul, minden feltűnést mellőzve szervezkednének a helyi jótékonyság gyakorlására, hogy szükség esetén a teljesen szegények és gyámoltalanok, amennyiben ez iránt a hatóságok vagy más társadalmi intézmények nem gondoskodnának, már a vész közeledte esetén rendes táplálékkal elláthatók és az idő viszontagságaival szemben őket megóvó ruházatban, továbbá tiszta fehérneműben részesíthetők legyenek. Nem szükséges bővebben kifejteni, hogy különösen járványok idejében az általános közegészségügyi viszonyokra mily fontos behatással bir az a körülmény, hogy a szegény nép, melynek rétegeiben a kolera leginkább terjed, rendesen táplálkozzék és ne legyen kénytelen a veszedelmes kór csiráit magában rejlő romlott élelmi szerekkel táplálkozni, ne legyen kénytelen fertőzött vizet inni, ha pedig a zord idő reánk szakad, legyen mivel takarnia testét és legyen fütő anyaga. A működés második iránya, melynek ápolásától a közegéízségügy iránti érzék kifejlődésére nézve sok eredmény várható, az lenne, hogy a jótékonysági egyesületek megfelelő módon arról gondoskodnának, hogy elsősorban a társadalom müveit rétegei mindarról kellőfogalmat nyerjenek, ami a kolera lényegére, jelentkezéseinek első tüneteire, a betegek ápolására és a betegek körüli teendőkre, a fertőtlenítésre, a rendre, a tisztaságra és élet jódra, a táplálékra stb. vonatkozik. Véleményem szerint ez olyképpen volna elérhető, ha a jótékonysági egyesületek megfelelő szakerő igénybe vételével rövid ideig tartó előadásokat tartatnának, melyekben mindaz, ami a társadalomnak és egyeseknek a vésszel szemben való megóvására szükséges és fontos előadás és magyarázás tárgyát képezné és pedig első sorban azon „Utasitás“-ban letett elvek alapján, melyet az országos közegészségi tanács kidolgozott és melyből megfelelő számú példányok minden törvényhatóságnak megküldettek. Ezek az előadások a müveit társadalmat a közegészségügy fontosságáról való elmélkedésre indítanak és ha arról a társadalom teljesen meggyőződik, akkor fejlődik ki a közegészség fontossága iránt az érzék és akkor annak áldásait élvezni fogjuk nemcsak a vészteljes időben, de a fenyegető viszonyok között még inkább és legteljesebben az u. n. vészmentes időben. Felkérem t. czimet, hogy eljárásának eredményéről hozzám mielőb jelentést tenni szíveskedjék. Az országos orvosi szövetség Szatmárvármegyei fiókjának elnökét különösen felkérem arra, hogy a hatóságok területén a müveit társadalom részére a közegészségügy fontosságáról előadások tartassanak. Nagykároly, 1910. november 5. Ilosvay Aladár s. k., alispán.
