Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1909 (7. évfolyam, 1-62. szám)
1909-04-24 / 18. szám
Szatmárvármegye Hivatalos Lapja. 219 leköszönt tagok helyett uj tagokat a törvényhatósági bizottság, illetve a községi- és körjegyzők egyesülete választ. Az előadó és jegyzőkönyvvezető jegyzőt a törvényhatósági aljegyzők közül az alispán rendeli ki. ’ 32. §. A fentebbi szakaszban elsoroltakból álló 19 (Tizenkilencz) tagú választmány feladata: 1. Előterjesztést tesz a törvényhatósági bizottsági közgyűlésnek, hogy az alap vagyona, mely pénzintézetnél, illetve mily értékpapírban helyeztessék el, vagy egyébbként mi módon gyümölcsözhessék. Az alap vagyona gyümölcsözés végett csak magyar állampapírokban, az állam által kamataikra biztosított értékpapírokban, magyar földhitelintézeti záloglevelekben és jóhitelii pénzintézetekbe helyezhető el; magán feleknek kölcsön- képpen bármily biztosíték mellett sem adhatók ki. 2. Az ellátásért, nyugdíjazásért, végkielégítésért folyamodók kérvényeinek véleményes jelentés mellett a törvényhatósági közgyűlés elé való terjesztése! 3. A nvugdijt, ellátást élvezők által, illetményeik kiszolgáltatását illetőleg emelt panaszokra véleményt nyilvánít. 4. A nyugdij-alap múlt évi állapotáról az állampénztártól és számvevőségtől beszerzett adatok alapján kimerítő jelentést küld a jegyző egyesületi közgyűlésnek s ezáltal a vármegyei bizottsági tavaszi közgyűlés elé, amely részéről is a nyudij- alap állása közhírré tétetik. 5. Minden ülésről jegyzőkönyvet vezet. Nem egyhangú szavazatnál a szavazás a jegyzőkönyvbe névszerint Írandó be. 6. A választmány tagjai a nyugdíjintézet körüli teendőkért semmiféle díjazásra igényt nem tarthatnak. 7. Érvényes határozathozatalra az elnökön kívül legálább 6 (Hat) tag együttes jelenléte és azok általános szótöbbsége szükséges. — A szavazatok egyenlő megoszlásának esetén az elnök szavazata dönt. 33. §. A vármegyei bizottsági közgyűlésnek az 1896: XXVI. t.-cz. 27. §-ában felsorolt ügyekben hozott határozatai ellen a m. kir. közigazgatósi biróság' előtti eljárásnak, minden más, ezen szabályrendelet alapján hozott határozatai ellen pedig a m. kir. belügyminiszterhez való felebbezésnek van helye. 34. §. A nyugdijjáradóságok előírásánál előforduló tévedések helyesbítését az alispán — a számvevőség utján — saját hatáskörében eszközli. 35. §. A jegyző vezeti a nyugdíj-választmány gyűléseinek jegyzőkönyvét, szerkeszti és ellenjegyzi mindazon okmányokat, melyeket az elnöklő alispánnal kell aláíratni. Az 1902. évi II. t.-cz. értelmében a vármegyei központi számvevői teendők ellátására hivatott számvevőség jelentése és az ülések alkalmával felvett jegyzőkönyvek alapján összeállítja a nyugdij-alap minden mozanatát magában foglaló, a tavaszi vármegyei bizottsági közgyűlésen előterjesztendő évi jelentést. 36. $. Az alapot az 1902. évi II. t.-cz. értelmében a nagykárolyi m. kir. adóhivatal kezeli, az alapra vonatkozó számadások az alispánhoz beterjesztendők, ezáltal pedig a választmánynak bemutatandók s a jegyzői egyesület elnökének kiadandó, ki is azt a jegyzői egyesület közgyűlése elé terjeszteni köteles. X. FEJEZET. A nyugdíjazási eljárásról. 37. §. A nyugdíjazás iránti eljárás vagy hivatalból, vagy az érdekelt fél kérelmére történik. Az eljárás hivatalbóli megindításának van helye a) a 17. §. a) pontja szerinti esetben, b) a 12. és 13. §. értelmében, ha a gyermekekre nézve azt az érdekeltek elmulasztják kérelmezni.
