Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1909 (7. évfolyam, 1-62. szám)
1909-04-24 / 18. szám
Szatmárvármegye Hivatalos Lapja. 217 fizetéses tisztviselői állásra neveztetik ki vagy választatik meg, a tényleges szolgálat ideje s ezen állása után való nyugdíjaztatása esetére és a jegyzői nyugdíjalapból a jegyzői al- vagy segédjegyzői állásban eltöltött szolgálati évei után a jelen szabályrendelet 11. §-ában megszabott mérvben jegyzői nyugdíjban is része- sittetik. Aki állásától törvény szerint elmozdittatik egyáltalán, — ha állásától a 17. §-ban meghatározott eseteken kívül megválik vagy ha állampolgársága megszűnik, a befizetett pénzekhez és a nyugdíjhoz való igénve véglegesen megszűnik. 19. §. A nyugdíj élvezet, ha a nyugdíjazott egyén valamely becstelenitő bűntény, vagy vétség mellett szabadság vesztésre jogerejüleg Ítéltetik, nyugdija büntetésének tartamára felfüggesztetik. 20. §. Jelen szabályzat értelmében jegyzők, segéd- és aljegyzők özvegyei nyugdíj- ellátásra tarthatnak igényt, ha az özvegy az elhunyttal, annak tényleges szolgálata idején vagy az előtt törvényesen egybekelt, vele halála napjáig törvényes házasságban együtt élt és férje elhunyténak alkalmával attól törvényesen elvállva nem volt. — Azon nő, ki férje halálakor, attól törvényesen el nem válva, külön élt, nyugdíjra igényt csak úgy tarthat, ha a külön élés köztudomásúlag nem az ő hibájából következett be. 21. §. Az özvegyi ellátásra való igény be nem áll: a) ha a házasság a férj nyugdíjazott állapotában köttetett; b) ha a házasságkötés alkalmával a férj ugyan még tényleges szolgálatban állott, de 60-ik életévét betöltötte; c) ha az özvegy erkölcsi viseleté miatt nyugdíj engedélvezésére nem méltó. 22. §. Az özvegyi nyugdíj életfogytig tart, véglegesen megszűnik azonban, ha az özvegy magyar állampolgár lenni megszűnik, ha becstelenitő bűntett, vagy abbani bünrészesség miatt bünfenyitő utón jogerejü Ítélettel elitéltetik, ha újra férjhez megy. — Azonban az újra özvegyen maradó nő megszüntetett nyugdij illetményébe vissza lép. Ideiglenesen megszűnik a nyugdíjellátásra való igény; ha az özvegy valamely más bűntény vagy vétség miatt hivatalvesztés nélkül"kimondott szabadság- vesztésre Ítéltetik, a szabadság büntetés kiállásának tartamára. Ha azonban az újra özvegyen maradt nő utolsó férje után ugyanezen, vagy más nyugdíjintézettől folyósítandó özvegyi ellátásra tarthat igényt, akkor ezen pénztárból csak olyan összeget nyerhet, amely megszüntetett nyugdij illetményének összegéig való kiegészítéséül újabb végellátási illetményéhez szükséges. 23. §• A jegyzők, segéd- vagy aljegyzők fiú gyermekei 20 éves, leány gyermekei nagykorúságuk betöltéséig részesülhetnek ellátásban. — Azonban azon gyermekek, kik tanulmányaikat a fenti kornál tovább folytatják s e körülményt igazolják, a nevelési járuléknak megfelelő kegydijat 24 éves korukig megkaphatják, feltéve, ha a tanulást abba nem hagyják és tanulmányukban való elhaladásukat igazolják. A nevelési járulék az anyajárulékát képezi s azzal az anya, esetleg gondnok rendelkezik. Ha az özvegytől a 20. §. alapján a nyugdij megvonatik, az árvák azon ellátásban részesülnek, mintha mindkét szülő meghalt volna. (13. §.) A kegydij az egy évi katonai önkéntesi szolgálati idő tartamára is kiterjedhet. 24. §. Azon gyermekek, kiknek apja életét a szolgálat teljesítése közben, vagy bizonyíthatóan annak következtében vesztette el, az ellátásra akkor is igényt tarthatnak, ha apjuk öt évi szolgálattal nem birt ugyan, de a 20. §-ban előirt feltételek meg vannak.
