Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1909 (7. évfolyam, 1-62. szám)
1909-03-04 / 9. szám
Szatmárvarmegye Hivatalos Lapja. 87 mely törvénybe vagy miniszteri rendeletbe ütközik, jelen szabályrendelet alapján a rendőrhatóság által 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, illetve behajthatatlanság esetében megfelelő elzárással büntetendő“; a 19. § ban az „1908. évi márczius 1-je“ szavakat „1884. október 1 -je szavakkal helyettesítettem; a szakaszok számozását helyesbítettem ; végre a szabályrendelet a vonatkozó ,57—1908. Bjk. 3682—1908. alisp. sz.“ közgyűlési számmal láttam el. Budapest, 1909. évi január hó 26-án. A miniszter megbízásából (P. H.) Téglássy s. k. miniszteri tanácsos. 2436—909. sz. Szatmárvármegye alispánjától. Tárgy: Özv. Kondor Jánosné nagysomkuti lakos néhai férje után járó temetkezési segély és özvegyi nyugdíj kiutalását kéri. Véghatározat. Özv. Kondor Jánosné nagysomkuti lakosnak elhalt férje Kondor János nyugalmazott utbiztos után temetkezési járulék ezimén 100 azaz Egyszáz koronát megállapítok-, mely összeget e határozat jogerőre emelkedése után fogom kiutalni. Az összes iratokat pedig a nyugdíj megállapítása s kiutalása végett a vm. törvényhatósági bizottságnak megküldöm. E határozat a vm. Hivatalos Lap I. rovatán is közzététetik azzal, hogy a megjelenést követő 8-ik napon kihirdetettnek tekintem s ellene a 8-ik naptól szá- mitott 15 napon belől hozzám felebbezés adható be. Indokok. Kérelmező özv. Kondor Jánosné hitelesen igazolta, hogy néhai férjével Kondor Jánossal 1862. november 25-én házasságot kötött a bemutatott községi bizonyitványnyal, hogy férjével halála órájáig békés családi életben együtt élt s ő temettete el s ennélfogva a temetési járulékot a számvevőség által kiszámított összegben megállapítanom kellett. Az összes iratokat, mivel a nyugdíj megállapítása nem hatáskörömbe tartozik, a törvényhatósági bizottsághoz illetékes elbírálás végett be kellett terjesztenem. Miről: 1. Özv. Kondor Jánosné Nagysomkut, 2. Vm. Hivatalos Lap szerkesztőségét helyben, 3. Törvényhatósági bizottságot helyben, mindannyit térti- vevény mellett értesítem. Nagykároly, 1909. február 19-én. Alispán h.: Péchy, vm. főjegyző. II. További intézkedést igénylő általános jellegű rendeletek. 3099—909. sz. Szatmárvármegye alispánjától. Békefi Pál segélyezésének megtagadása. Valamennyi főszolgabíró és polgármesternek. Pest-Pilis-Solt-Kiskunvármegye alispánjának 4262—909. számú átirata Békefi Pál. Békefi Jakab és Schvartz Anna fia született Abonyban 1883. szem- tember 5-én nőtlen, zenész, újpesti illetőségű, mindgyakrabban fordul különböző községek helyi hatóságaihoz azzal a kérelemmel, hogy őt az illetőségi község terhére rögtön segélyben részesítsék, minthogy állás nélkül van és haza akar utazni. Beigazolást nyert, hogy Békefi Pál e segélykérést rendes keresetkép űzi s a kapott segélyt nem a kért czélra használja fel, mert illetőségi községébe soha vissza nem tér, miért is felhívom czimet, intézkedjék, hogy nevezettet ilynemű segélyben ne részesítsék: Nagykároly, 1909. február 20-án. Alispán h.: Péchy, vm. főjegyző.
