Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1908 (6. évfolyam, 2-60. szám)
1908-10-01 / 44. szám
504 Szatmárvármegye Hivatalos Lapja A vásárlásra jelentkezők jegyzékbe foglalandók és az illetékes m. kir. állattenyésztési felügyelőséggel egyetemben a t. gazdasági egyesület feladatát képezendi hogy csakis azok érdekében járjanak közbe, akik legelsősorban kétségtelenül képesek az állatok árát készpénzben lefizetni, másrészt pedig minden tekintetben ga- rancziát nyújtanak arra nézve, hogy a tenyészállatot, amelyet az államkincstár^ messzemenő áltozatával kedvezményes árakon és teljesen díjmentes szállítás mellett' vásároltak, legjobb gondozásban fogják részesíteni és el nem adják, hanem tovább nevelik. A kilátásba helyezett anyagi kedvezmények tényleges nyújtásakor a m. kir. állattenyésztési felügyelőségnek pedig kötelező nyilatkozat adandó át, melyben a fél, vagy a gazdasági egyesület két tanú által előttemezett nyilatkozatban kötelezettséget vállal aziránt, hogy az ily módon megvásárolt tenyészállatok legalább egy év leforgása alatt elidegenitve nem lesznek. Egyúttal megkönnyíteni kívánván a t. gazdasági egyesület feladatát abban a tekintetben is, hogy a dunántúli állatvásárok idejéről pontos értesülése legyen, jelen leiratom megküldése mellett felhívtam a Baranya vm. és Pécs sz. kir. város. Fejér vm. és Székesfehérvár sz. kir. város, Jász-Nagykun-Szolnok vm., Pest-Pilis- Solt-Kiskun vm. és Kecskemét thj. f. város, Somogy vm., Tolna vm , Veszprém vm. és Zala vármegye területén működő törvényhatósági m. kir. állatorvost, hogy a működési körét képező törvényhatóság (törvényhatóságok) területén folyó évi szeptember hó második felétől deczember hó végéig tartandó állatvásárok jegyzékét a t. gazdasági egyesületnek lehetőleg mielőbb küldje meg. Felkérem a t. gazdasági egyesületet, hogy jelen leiratomban közlötteket szives és beható megfontolás tárgyává téve, kövessen el mindent az abban foglaltak iránt. Külön is rá kell mutatnom arra a nagy áldozatkézségre, melyet a magyar állattenyésztés érdekében újabban is hozok, s ezért annak a várakozásomnak és reményemnek adok kifejezést, hogy a t. gazdasági egyesület és mindazok a gazdatársadalmi körök, melyek érdekében eljárni kívánok, a czél javára engem minden tekintetben odaadó támogatásbanfognak részesíteni. Budapest, 1908. évi szeptember hó 17-én. Darányi, s. k. Melléklet a 350—1908. Ein. T. számhoz. A m. kir. földmivelésiigyí miniszter folyó évi augusztus hó 22-én 200. Ein. T. sz. leiratának részlete. (Különleges intézkedések a tenyészállatok tekintetében.) Takarmányhiány esetén a tenyésztő gazda a baj orvoslására nézve azon két alternativa közt választhat, hogy vagy pótolja a hiányt vásárolt takarmány félé vei vagy pedig oly számra csökkenti állatállományát, melynek eltartását a meglevő takarmány készletével födözhetni véli. Úgy a múltban, mint a most beállott takarmány hiány alkalmából az ország állattenyésztésének nágy kárára és az eddigelé elért sikerek koczkáztatásával tapasztalhatni, hogy különösen a kisgazda a takarmányinség okozta szorult helyzetében leggyakrabban a második alternatívával él. Csökkenti állatálományát, még pedig oly mértékben és azon anyag terhére, mely mértékkel a vásárok tulhajtását és a kínálat sürgősségét idézvén elő, ezen körülményekkel az állatok árát mélyen a reális érték alá szorítja és éppen azon anyagot vesztegeti el legkönnyebben, melyben a tenyésztés folytathatásának biztosítása rejlik, vagyis a növendék-tenyészállatokat és borjukat, mely anyagot ez idő szerint azonnal beálló károsodás nélkül és legkönnyebben nél- külözhetőnek tart. Ez. végzetes tévedés, mely milliókra menő károkat okoz. Az idei takarmányinség elsősorban és főleg azon országrészt sújtja, melynek szarvasmarhatenyésztése a legfeljettebb és állománya a legértékesebb. Országos érdek tehát, hogy a takarmányhiány folytán beállott bajon az állam, a társadalom és maga a gazdaközönség karöltve segítsen és hogy a takarmánypótlás elősegítésével párhuzamosan az eladásra szánt anyagból a tenyésztési czélokra alkal
