Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1908 (6. évfolyam, 2-60. szám)
1908-09-03 / 39. szám
Szatmárvármegye Hivatalos Lapja. 462 39541—VI-A-1908. szám. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter. Valamennyi magyarországi másodfokú iparhatóságnak. A m. kir. honvédelmi miniszter ur, az úgynevezett katonai irodák tízeiméinek meggátlása czéljából megfelelő intézkedések tétele végett fordult hozzám. E megkeresés szerint az iparigazolvány alapján működő és részben iparigazolvány nélkül fennálló katonai irodák hadköteles egyéneknek sorozás! ügyeit, különösen az illetőségi helyen kívüli sorozást, póttartalékba való helyezést, fegyvergyakorlat alól való felmentés stb. Ígérik kieszközölni. A legtöbb helyen szokás szerinti eljárásuk az, hogy újság hirdetés, reklámczédulák és egyénenkénti felszólítás folytán hozzájuk csőditett feleknek kérvényeket Írnak és ezen kérvények kedvező elintézését, vagy legalább is az azért való utánjárást megígérik, a kérvényeket a katonai iroda aláírásával is, a hatóságokhoz beadják. Az ügyek kedvező elintézésének kieszközlése iránt tett ígéretük fejében a felektől előre kért nag3?obb összeget megtartják, ha pedig ily előleg nem adatott, a kérvény beadásáért és állítólagos eljárásukért mégis felszámítanak bizonyos összeget. Ezek szerint tehát ezek az irodák a közönség érdekét, sőt a hatóságok tekintélyét is sértik. Minthogy pedig az Üzletszerű beadvány szerkesztés és a felek érdekében hatóságok előtt való Üzletszerű képviselet, nem is ipari tevékenység, hanem az t gyvédi képviselet tényálladékát foglalja magában s igy az csak ügyvéd által folytatható, mert bár a szóban levő ügyekben való eljárás tekintetében nincsen ugyan kötelező ügyvédi képviselet előírva, ebből azonban nem következik, hogy ily ügyekben nem ügyvéd Üzletszerűen foglalkozhatnék felekképviseletével, mert az 1874. XXXIV. t -cz. 39. §-a értelmében az, aki anélkül, hogy ügyvéd lenne, a feleknek bíróságok vagy hatóságok előtti képviseletét üzletszerűen folytatja, mint zug írást büntetés alá kerül és a foglalkozástól eltiltható, az a körülmény, pedig hogy állandó jogtanácsos vagyis ügyvédi (igénybevétele a szóban levő vállalatokat mentesiti-e a zngiráskodás) vádja alól a büntető bíróság által az előforduló esetekben döntendő el, — felhívom a másodfokú iparhatóságot, miszerint a hatóság alátartozó elsőfokú iparhatóságokat (iparhatóságot) utasítsa, hogy a katonai irodákra, vagy hasonló tevékenységet kifejtő más elnevezés alatt működő vállalatokra kiadott iparigazolványokat haladéktalanul vonják (vonja) vissza, a jövőben ilyen iparigazolványokat ne szolgáltassanak (ne szolgáltasson) ki. Budapest, 1908. július hó 19-én. A miniszter helyett: Szterényi, s. k. államtitkár. 16601—908. szám. Szatmárvármegye alispánja. Valamennyi elsőfokú iparhatóságnak. 52798—908-VI-a. sz. kereskedelemügyi miniszteri rendeletet másolatban tudomás vétel végett közlöm. E rendelet a vm. Hivatalos Lap Il-ik rovatán teendő közzé. Nagykároly, 1908. évi augusztus hó 26-án. Ilosvay, alispán. 52,798/VI-a./908. sz. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter. Yalamenyi magyarországi Il-od fokú iparhatóságnak. Felmerült az a kérdés, hogy a cséplőgép, gőzeke és általában bármely gazdasági gép mellett alkalmazott személyzet, továbbá a gazdaságokban alkalmazott szegődvényes iparosok az országos munkásbetegsegélyző és baleset biztositó pénztárnál, vagy pedig az országos gazdasági munkás és cselédsegélyző pénztárnál biztosítandó. Az c kérdésben felmerült kételyek elosztása czéljából földmivelésügyi magyar királyi miniszter úrral egyetértőleg a következőkről értesítem a Il-od fokú iparhatóságot. 1. Azok az egyének, illetőleg cséplőgép tulajdonosok, akik cséplőgépet leginkább (ha nem is kizárólag) abból a czólból tartanak, hogy azzal főképpen mások terményeit pénzért, vagy természetben adandó részért kicsépeljék, tehát akik ehhez képest a csépléssel iparszerüleg foglalkoznak és iparigazolvány kötelezettek,
