Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1907 (5. évfolyam, 1-58. szám)
1907-08-29 / 37. szám
644 Szatmárvármegye Hivatalos Lapja. donát képező ipar- és bányavágányokon a szomszéd állomásig egy összegben kifejezett, tehát az állainvasuti nyilt vonalra eső illetéket is magában foglaló kocsi- kiállitási dij van szerződésileg megállapítva, az ipar vagy bányavágányon való szállításért az együttes díjnak 50 százaléka fizetendő; b) valamely államvasuti bánya- vagy egyébb mellékvágányon (összekötő parti vágány stb), valamint a nyílt pályán be- vagy kirakodó fentebb felsorolt építési anyagok díjszámítása a következőleg eszközlendő : Oly esetekben, midőn az építési anyagok az államvasutak nyilt vonaláról, vagy nyilt pályának tekintendő bánya- vagy egyéb mellékvágányról egyes kocsi- rakoinányokban szállíttatnak, ezek után a m kir. államvasutak helyi díjszabásának illető szakaszaiban meghatározott illetékek 50 százalékkal mérsékelve alkalmazandók, mi mellett egyebekben az ezen szakaszokban foglalt határozmányok mérvadók. Ugyanezen díjszámítás alkalmazandó az építési anyagoknak a leadási állomásról a nyilt pályára való kiállítására nézve. Amennyiben azonban a kiállítás oly rakodóbelyre történik, mely használható kitérővel bir, melyre tehát a szállítás a rendes vonatokkal eszközölhető, ez esetben a díjszámítás az egyes kocsirakományokban szállított építési anyagok után, a tényleges díjszabási távolság alapul vételével, az illető kitérőig alkalmazandó. 3. Az önköltségi viteldijak alkalmazása mellett a szállítmányok be- és kirakásáról a kedvezményt igénybe vevő fél saját költségén tartozik gondoskodni. 4. Amennyiben a jelen utasítás másképen nem határoz, a szóban levő szállítmányok tekintetében általában a m kir. államvasutak helyi díjszabásában foglalt határozmányok mérvadók, mihez képest a felmerülő mellékilletékek, valamint külön teljesítményekért dijszabásilag f nnálló egyéb illetékekre (mint például hidvám, átrakodási, átszállítási, mérlegelési és pótilletékek stb.) vonatkozólag dijszabásilag fennálló határozmányok a jelen szakasz által nem érintetnek, illetve az említett szállítmányok után is dijszabásszeriien fizetendők. Ugyancsak a fennálló határozmányok alkalmazandók a járművek használata, illetve meg- és kirakása körül netalán előforduló késedelmek eseteiben is. 21. §. A törvény 6. §-ának b) pontjában meghatározott kedvezményre az iparvágányok létesítői csak akkor tarthatnak igényt, ha az iparvágány a rn. kir. államvasutak, az állami kamatbiztositást élvező vasutak, vagy ezek által kezelt helyi érdekű vasutak vágányaihoz közvetlenül és akként csatlakozik, hogy a létesítendő iparvágányon a “csatlakozást adó vasút forgalmi eszközei kiállíthatok legyenek. Az építő vasút a vállalati összeg biztositékkép való letételét követelheti. 22. §. A törvény 6 §. c) pontjának rendelkezése szerint az ezen pontban említett kedvezményben részesülő vállalatokba vezető iparvágányokon a legköze- lebbbi állomásról, illetve viszont szállított küldemények után az önköltségi dijak számíttatnak. Ezen önköltségi dijak fejében úgy a m. kir. államvasutak, mint az állami kamatgarancziát élvező vasutakon a in kir. államvasutak vonalaiba beágazó iparvágányokon szállítandó kocsikért szabályzatszerüleg fizetendő kocsikiállitási dijak 50 százaléka számittatik. A kérdéses szabályzat szerint bizonyos esetekre nézve biztosított díjmentes kocsikiállitás a vonatkozó föltételek fenforgása esetén természetszerűleg az itt szóban levő vállalatokra is kiterjed. A fontiek szerint meghatározott kocsikiállitási dijak, valamint a kocsikiállitás egyéb feltételei az illető iparvágány építésére és üzemére nézve az ipar- vállalat és az érdekelt vasút között kötendő szerződésben állapíttatnak meg és érvényesíttetnek. 23- §. A törvényben meghatározott kedvezményekben vagy az egész ipar- válalat, vagy a törvény 2-ik §-a a) pontjából folyólag annak egyes üzemágai részesíthetők. Ha a kedvezmények egyes üzemágakra engedélyeztetnek, akkor a kedvezményezett és nem kedvezményezett üzemágaknak egymáshoz való viszonya százalékos arányban állapittatik meg és a kedvezmények ehhez képest érvényesitendők. Az adókedvezményeknél ezen százalékos arányszám meghatározásánál
