Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1907 (5. évfolyam, 1-58. szám)
1907-08-29 / 37. szám
542 Szatmárvármegye Hivatalos Lapja. az adómentesség abban az esetben sem terjed ki, ha ily gyárra az állami kedvezmények bérlő részére engedélyeztettek. 13. §. A törvény 1. §-ának b) pontja szempontjából gyári épületeknek a gépházak, munkahelyiségek, irodák és azon raktárak tekintendők, amelyekben a gyártáshoz szükséges anyagok, segédanyagok satb. és a gyárban előállitott készgyártmányok tartatnak, valamint azok a helyiségek is, amelyek munkások és családtagjaik részére étkezés czéljára szolgálnak és díjtalanul engedtetnek át ezen czélra; gyári teleknek pedig a telek azon részei, amelyeken az említett épületek állanak és azonkívül a be nem épített terület azon része, amely szorosan vett gyári czélokra szolgál. Ha a be nem épített területről pontosan meg nem állapítható, hogy mily hányadában szolgál sorosan vett gyári czélokra, akkor oly arányban tekintendő ezen czélokra szolgálónak, amily arányban áll az előbb felsorolt épületek területe a gyári telken emelt egyéb épületek területéhez. A gyári telkek és épületek megszerzésére biztosított illetékmentesség azonban a fennálló illetéktörvények értelmében nem terjedhet ki a gyár czéljaira szerzett tulajdonosi, tiszti- és munkáslakásokra és az ezen czélra szolgáló telekrészekre és kertekre, még akkor sem, ha ezek a gyári telken vannak, vagy ezzel szorosan összefüggnek. Nem terjed ki továbbá az illetékmentesség a gyári üzemhez anyagot szolgáltató ingatlanok, mint erdők, bányák és más hasonló rendeltetéssel bíró ingatlanok megszerzésére. 14. §. Ha a kedvezményezés időtartama alatt a kedvezményeket élvező gyár tulajdonosának személyében, illetve ezégében változás áll be, a gyár áthelyeztetik, végül ha a gyár üzeme a törvény alá eső újabb czikkekre kiterjesztetik, a törvény 1. §-ának b) pontjában foglalt kedvezmények az ezen változások folytán sziikségéssé vált jogügyletekre nézve is a jelen utasítás 13. és 23. §-aiban meghatározott mértékben érvenyesitendők, ha az eredetileg engedélyezett kedvezmények az erre illetékes m. kir. miniszter által átruháztattak, illetve kiterjesztettek. 15. §. A törvény 1. §-ának d) pontja alapján engedélyezett vámentesség kiterjed az állami közutakon, hidakon és réveken a kereskedelemügyi m. kir. miniszter által közvetlenül vagy közvetve gyakorolt vámszedésre. 16. §. A törvény 1. §-ának e) pontja értelmében a kedvezményekben részesített vállalatok az ipari czélokra szükséges tisztátlan sót az 1875. évi L. t.-czikk 13. §-ában meghatározott métermázsánkénti 76 fillérnyi áron alul vehetik igénybe és pedig a m. kir. pénzügjuniniszter által kijelölendő sótermelő m. kir. bányahelyeken. A vállalat ipari czéljaira szükségelt só átengedhető mennyisége és pontos ára (rendszerint 30—40 f) az illető bányahely termelési viszonyainak és üzemi költségeinek megfelelően a m. kir. pénzügyminiszter által állapittatik meg. Az iparsó kiszolgáltatása alkalmából leteendő biztosíték az 1875. évi L. t.-cz. 13. §-ában meghatározott 20 százalék helyett a teljes egyedárusági ár 5 százalékában állapittatik meg. Az ipari czélokra biztosított iparsó mennyiséget a m. kir. pénzügyminiszter utalja ki. Az esetben, ha az iparsó denaturált állapotban utaltatnék ki, a denaturá- lást a vállalat költségén a sójövedéki megbízott tartozik teljesíteni. A vállalat által átvett iparsó esek állandóan zár alatt levő helyiségben tartható és amennyiben a só denaturálva nem lett, rendszeres pénzügyi ellenőrzés alatt áll. 17. §. A törvény 1. §-ában említett kedvezmények az összes mérvadó körülmények figyelembevételével mindenkor oly módon engedélyezendők, hogy az egyes vállalatoknak engedélyezett kedvezmények az illető iparág többi vállalatának jogos érdekeit ne sértsék. Ehhez képest, ha valamely iparczikk gyártása kedvez- ményeztetik, az ugyanazon iparczikket előállító és a törvény követelményeinek egyébként is megfelelő vállalatok erre vonatkozólag előterjesztendő kérelmükre szintén kedvezményekben részesitendők, kivéve, ha a magyar korona országainak termelése az illető czikkben mutatkozó belföldi szükségletet már túlnyomó részben fedezi.
