Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1907 (5. évfolyam, 1-58. szám)
1907-08-15 / 35. szám
Szatxnárvármegye Hivatalos Lapja 483 megalakul, balesetek esetében a betegségi segélyeket, temetkezési segélyt és az időleges járadékokat a kerületi munkásbiztositó pénztárak a törvény rendelkezései szerint állapítják meg és folyósítják. Ezenkívül a kerületi pénztárak állapítják meg ideiglenes hatálylyal és folyósítják ehez képest az állandó járadékokat is, melyek e szerint addig lesznek e megállapítás alapján folyósítandók, a mig az országos munkás betegsegélyző és balesetbiztosító pénztár, illetve a választott bírósági szervezet meg nem alakul és az állandó járadékok kérdésében véglegesen nem dönt. A kerületi pénztárak a balesetbiztosításból folyó és az országos pénztár balesetbiztosítási számláját terhelő költségeket rendes bevételeikből, esetleg rendelkezésre álló tartalékjaikból, külön számlába, illetve nyilvántartásba való feljegyzés mellett, előlegezni tartoznak. Ez összegeket az országos munkás betegsegélyző és balesetbiztosító pénztár megalakulása után az illető kerületi pénztárnak visszatéríteni lesz köteles. A mennyiben pedig a kerületi pénztár a kiadások fedezésére elegendő pénzkészlettel nem rendelkezik, a szükséges intézkedések végett, e rendelet IV. pontja alapján, az állami munkásbiztositási hivatalhoz tartoznak felterjesztést tenni. A kerületi munkásbiztositó pénztárak az általuk engedélyezett időleges járadékokról, valamint az ideiglenesen megállapított és folyósított állandó járadékokról, okmányolt számadásaik bemutatásával, az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárnak a törvény 93. §-ában előirt jelentést az országos pénztár működésének megkezdése után teszik meg. m Helji biztositó pénztárak. Az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár betegség és baleset esetére való biztosítási műveletét a törvény 98, illetve 196. és 198. §§. értelmében a) a kerületi munkásbiztositó pénztárak b) a vállalati betegsegélyző pénztárak, ide értve a közlekedési vállalati betegsegélyző pénztárakat is és c) a magánegyesületi betegsegélyző pénztárak közvetítik. A b) és c) pontok alatt felsorolt pénztárak közvetítői működése csak a betegség esetére való biztosításra terjed ki, a balesetbiztosítás helyi teendőinek ellátására tehát csak a kerületi munkásbiztositó pénztárak illetékesek. Addig tehát, a mig az országos pénztár törvényszerű módon megalakítható lesz és működését ez alapon megkezdheti, a betegség esetére való biztosítást a fentebb a-c) pontok alatt felsorolt pénztárak a baleset esetére való biztosítást pedig a töivéüy, ;1letve a fentebbi rendelkezések szerint a kerületi munkásbiztositó pénztárak végzik. Mindezek a pénztárak a törvény életbe léptének napjától kezdve, a biztosításnál a 101. §-ban megállapított módon kölcsönösen eljárni tartoznak. Kerületi munkásbiztositó pénztárak területi beosztása. A keiületi munkásbiztositó pénztárak teendőit az 1891. évi XIV. törvény- czikk alapján létesült kerületi betegsegélyző pénztárak látják el; ezek székhelye és területi beosztása az állami munkásbiztositási lúvatalnak a törvény 119. §-a alapján teendő eltérő irányú intézkedésig változatlanul marad. VIII. A helyi pénztárak első átalakítása. A törvény a kerületi munkásbiztositó pénztárak, valammt a vállalati és magánegyesületi pénztárak szervezetének lényeges átalakítását teszi szükségessé és ebből "a czélból uj alapszabályok alkotását is rendeli, sőt erre nézve a gyári, illetve vállalati és magán egyesületi pénztárak részére határidőt tűz ki. A helyi pénztárak átszervezése és uj alapszabályaik végleges megalkotása azonban csak akkor történhetik meg, ha az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár megalakult és saját alapszabályait megalkotta, miután a helyi pénztáraknak alapszabályaik megalkotásánál a törvény 122. §-a szerint az országos pénztár alapszabályaihoz is alkalmazkodniok kell. A kerületi munkásbiztositó pénztárak, valamint a vállalati és magánegyesületi pénztárak tehát eddigi, alapszabályszerü szervezetükben működnek tovább,
