Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1907 (5. évfolyam, 1-58. szám)
1907-08-15 / 35. szám
476 Szatmárvármegye HivatalosLapja szintén a már kész kierjedt törkölyborba vizet keverni bármi csekély mennyiségben is feltétlenül tilos, továbbá, hogy tilos a természetes bornak törkölyborral, vagy gyümölcs-borral való összekeverése (összeházasítása) is. — A viz használata csak a törkölybor készítésénél van megengedve, de ott is csak az idézett végrehajtási rendeletben körülirt korlátozással. Figyelmeztetendők továbbá az érdekeltek arra is, hogy a ki a tiltott módon készített, vagy kezelt bort forgalomba hozza, vagy eladja az az 1893. XXIll. törvényczikk értelmében 600 koronáig (Hatszáz koronáig) terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik ; aki pedig a bort maga vizezi, vagy más tiltott anyaggal keveri, vagy a természetes bort törkölyborral vagy gyümölcsborral összekeveri, — mint mesterséges bor készítője, — 2 hónapig terjedhető elzárással és ezen felül még 600 (Haíszáz) koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik s ezen kívül az illetőktől a tiltott módon készített vagy kezelt bor még el is koboztatik. Budapest, 1907. junius 26. A miniszter helyett: Államtitkár. 13015—1907. szám. Szatmárvármegye atispáni hivatalától. A m. kir. állami munkás-biztosítási hivatal életbe léptetése tárgyában. Valamennyi főszolgabiró és polgármester urnák. Kereskedelemügyi m. k:r. miniszter 53985—1907. szám alatt kibocsátott körrendeletét miheztartás és további megfelelő eljárás végett közlöm. Nagykároly, 1907. aug. 13. Alispán helyett: Mangu, tb. főjegyző. 53985—1907.—VlI-a. sz. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter. Rendelet a m. kir. állami munkás-biztositásí hivatal életbeléptetése tárgyában. Valamennyi magyarországi törvényhatóságnak. Az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosításáról szóló 1907. évi XIX. törvényczikk, mely a törvény 205. §-ában foglalt rendelkezés szerint folyó évi julius hó 1-én lép életbe, 168. §-ában állami munkás biztosítási hivatalt létesít. Az idézett törvényczikk, a kihágási ügyekben való harmadfokú bíráskodásom és a törvényben külön meghatározott végrehajtási intézkedéseken kívül, a munkás-biztositó pénztárak felügyeletével és ellenőrzésével valamint a munkás-biztositási ügy központi vezetésével járó mind azt a teendőt, melyet az 1891. évi XIV. törvényczikk alapján a betegség esetére való biztosítást, illetőleg eddig a kereskedelemügyi miniszter gyakorolt, úgyszintén a betegség- és baleset esetére való biztosításból folyó segélyezési és kártalanítási vitás kérdésekben másod és végsőfokban váló, végérvényes bíráskodást a nevezett hivatal hatákörébe utalja: Tekintettel arra, hogy a hivatal hatásköre a törvény hatályba lépésével egyidejűleg kezdődik, az annak szervezésével járó munkálatokat a
