Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1907 (5. évfolyam, 1-58. szám)
1907-01-03 / 1. szám
18 Szatmárvármegye Hivatalos Lapja. Az a körülmény pedig, hogy a belügyminiszter a vármegyei alkalmazottak illetményeinek kiegészítéséről alkotott 1906. évi IX. t. ez. végrehajtása iránt kiadott 106,948. sz. rendeletének 19. §-ába kimondotta, hogy az illetmény rendezés a törvényhatósági utbiztosokra nem terjed ki, mivel illetményeik szabályozása a kereskedelemügyi miniszter hatáskörébe tartozik — kétségtelen feladatává tette a törvényhatósági bizottságnak, hogy e határozatával módot nyújtson arra, hogy az utbiztosok fizetése is megfelelő kiegészítésben részesüljön. A törvényhatósági bizottság a szabályrendelet módosítása iránt az okból intézkedett, mert azt a kereskedelemügyi miniszter az 1904. évi 46026. számuleiratával már elrendelte. A törvényhatósági bizottság e határozatot 1. vármegyei alispánnak további eljárás, 2. „Vármegyei Hivatalos Lap“-nak legközelebbi lapszámában I. rovat alatti közzététel végett kiadja, 3—4. jóváhagyása végett a felebbezési határidő letelte után a kereskedelemügyi miniszternek külön felirat mellett felterjeszti. Kelt mint fent. .Jegyzetté Mangu Béla, vm. tb. főjegyző. Szatmárvármegye törvényhatósági bizottságának Nagykárolyban 1906. évi deczember 28-án tartott rendkívüli bizottsági közgyűlésnek jegyzőkönyvi kivonata. 24513- 1906. alisp., 973—1906. bjkvi sz. Olvastatott a vármegyei tisztviselői nyugdíj-választmánynak véleményes jelentése Dr. Serly Gusztáv vármegyei tiszti főorvosnak nyugdíjazás iránti kérvénye tárgyában. A törvényhatósági bizottság — az állandó választmány véleményével egye- zőleg a tisztviselői nyugdijválasztmány javaslatát elfogadja s folyamodó Dr. Serly Gusztáv vármegyei tiszti főorvosnak nyugdíj-igényjogosultságát élete fogytáig tehát véglegesen megállapítja és felhatalmazza a vármegye alispánját, hogy az érvényben levő 422—1903. bjkvi számú szabályrendelet 15, 17, 19, 22, 23. és 24. §-ai alapján folyamodó részére 1878. évi január 1-től 1906. évi deczember hó végéig a miUeniumi kedvezményes egy év beszámítása mellett 30 év (Harmincz) szolgálata után a jelenleg élvezett rendszeresített törzsfizetése 4000 korona azaz Négyezer korona arányában még pedig a 24. §. értelmében azon fizetésének 10 évi idő után 40 %-át és 20 évi idő után évente 2.°/o-át az 1902. évi 125000—1902. B. M. számú rendelettel kiadott „Vármegyei Ügyviteli Szabályzat“ 22. §-a értelmében utalványozza ki. Egyszersmind a törvényhatósági bizottság folyamodónak 1878. évi január hó 1-től visszafele 1872. évi január 1-ig terjedő szolgálati idejét a fentebb irt szabályszerű szolgálati évekhez hozzászámítja s felhívja vármegyei alispánt, hogy e határozatot a felebbezési határidő lejárta után Belügyminiszterhez jóváhagyás végett terjessze fel s ezen szolgálati évek után eső nyugdijtöbbletet csakis a belügyminiszteri jóváhagyás alapján utalványozza ki. Folyamodónak azon kérelmét, hogy nyugdíj összege minden levonás nélkül 40 évi szolgálat után legyen megállapítva, a törvényhatósági bizottság elutasítja. E határozatot a törvényhatósági bizottság a „Vármegyei Hivatalos Lap“ I. rovatában is közzétéleti azzal, hogy a 125000 1902. B. M. számú rendelettel kiadott ..Vármegyei Ügyviteli Szabályzat“ 155. §-a és az 1901. évi XX. t. ez. 33. §-a értelmében a határozat a „Hivatalos Lap“ megjelenését követő 8-ik napon szabályszerűen kihirdetettnek tekintendő s az utóbbi naptól számított 15 napos felebbezési határidő alatt a felebbezés Szatmárvármegye alispánjához beadható. Indokok. Folyamodó nyugdíjigényének jogosultságát a törvényhatósági bizottság az idézett szabályrendeleti szakaszok figyelembe vétele mellett elsősorban az 1906. évi deczember 11-én 23395. sz. alatt kelt hivatalos bizonyítványra alapítja, mely- szerint folyamodó 1867. év május 1-től állandóan Szatmárvármegye szolgálatában áll, másodsorban arra alapítja, hogy éppen a hosszas 39 évi tényleges szolgálat — elég jogezim arra, hogy a tisztviselő előre haladott koránál fogva nyugdíjazásban részesüljön.
