Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1907 (5. évfolyam, 1-58. szám)
1907-01-03 / 1. szám
Szatm e Hivatalos Lapja. 19. és 20. pontjaiban ugyanis l^Bán a szegődött szolgák (cselédek) gyári kereskedői, iparossegédek és segédmunkások, valamint apinczérek soroltatnak fel, mint olyanok, akiknek útadója a munkaadókra vettetik ki azon az alapon, mert az 1875. évi XXIX. t.-cz. 11. §-a értelmében azoknak kereseti adója is a munkaadókra vettetik ki. Hivatali elődöm azonban az idézett végrehajtási utasitásnak még ezeket a rendelkezéseit is megszorította, amennyiben 1897. évi márczius hó 17-én 6577. sz. körrendeletében aként intézkedett, hogy a segédek útadója a munkaadótól csak az esetben követelhető, ha a munkaadónak az általa fizetett útadót az illető béréből levonásba hozni módjában áll. Az eddig előadottakból kétségtelenül kitűnik, hogy a munkaadóknak az ntadó kivetése és behajtásakörüli szavatossága csakis azokban az esetekben nyerhet az érvénybe álló rendeletek értelmében alkalmazást, a midőn az ntadó kivetés alapjául szolgáló állami egyenes adót is a munkaadók kötelesek fizetni, azonban ebben az esetben is csak akkor, ha a munkaadóknak a rájuk kivetett útadóknak, a munkás béréből való levonhatása módjában áll. Miután pedig az útadónak a munkaadóra való kivethetésének jog-alapját azon esetekben is kizárólag csak az képezi, hogy az útadó alapjául szolgált állami egyenes adó is rájuk vettetett ki, abból önként következik, hogy a munkaadóknak a munkásokat terhelő-útadó kivétése és behajtása körüli szavatosságának előfeltételét az képezi, hogy az illető munkások útadójának állami egyenes adó képezze alapját, vagyis hogy ezen útadó az 1890. évi I. t.-cz. 23. §-a alapján rovassák ki. Már pedig a napszámosok az 1883. évi X. t.-cz. 2. §-a értelmében az I. osztályú kereseti adó alul mentesítve vannak s igy ők ezen minőségükben szerzett keresetük után .állami egyenes adóval megróhatok nem lévén, útadójukat nem az 1890. évi I. t.-cz. 23. §-a, hanem annak 25. §-a alapján fizetik, velük szemben ennélfogva miután az útadó-alapját nem állami egyenes adó képezi a munkaadóknak az útadó behajtása és beszedése körüli szavatossága alkalmazást nem nyerhet, annyival kevésbbé, mert ezek nem lévén állandó alkalmazottak, munkaadójuknak nem is állhatna módjukban a hélyettük fizetett útadót bérűkből levonásba hozni. Mindezeknélfogva felhívom a közönséget, hogy amennyiben a törvényhatóság területén ezideig az előlemlitett helytelen eljárás követtetett volna, szigorúan utasítsa az útadó kivetése és beszedése körül foglalatoskodó közegeket és hatóságokat, hogy az útadó kivetésnél és beszedésnél hasonló helytelen eljárástól, a jövőben tartózkodjanak, illetőleg, hogy napszámosok által az 1890. évi I. t.-cz. 25. §-a alapján szolgáltatandó útadót magukra a napszámosokra vessék ki és a munkaadók szavatossága alkalmazásának kizárásával tőlük is szedjék be. Budapest, 1906. évi november 28-án. A miniszter megbízásából: Aláírás s. k. Miniszteri-tanácsos. III. Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek, értesítések és más közlemények. 24361—1906. sz. Szatmárvármegye alispánja. Valamenyi főszolgabíró- és polgármester urnák. Állitáskötelesek jelentkezési helye tárgyában. • Honvédelmi miniszter ur 116861 — 13/a. sz. alatt az illetékes sorozó járáson kívül leendő állittatás meg nem engedése tárgyában kiadott rendeletét tudomásvétel és alkalmazkodás végett közlöm. Nagykároly, 1906. évi deczember hó 22. Ilosvay, vm. alispán. 116,861 —13/a. sz. M. kir. honvédelmi miniszter. Szatmárvármegye közönségének. A cs. és kir. 6-ik hadtest parancsnokság által egyes vidékek állítás- köteleseinek magatartása miatt hozzám intézett és teljesen magamévá tett
