Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1907 (5. évfolyam, 1-58. szám)

1907-03-07 / 11. szám

Szatmárvármegye Hivatalos Lapja. 141 13. §. Az egy mivelettel előállított és ennélfogva teljesen azonos minőségű szereket (pl. az egy bizonyos gyengített csirából nyert ojtóanyagot, az egyszerre készült tuber'culint stb.) sorszámmal, vagyis szüszaki számmal kell megjelölni s azt a 12., 14. és 16. §. értelmében alkalmazni. 14. §. A forgalomba bocsátott minden szer tartályán a szer műszaki szá­mát, nevét, adagját, hatályának időtartamát, továbbá az előállítás időpontját és az állatfaj nevét, melynek számára készült, világosan fel kell tüntetni. Ezenkívül minden küldeményhez a benne foglalt szer alkalmazására vo­natkozó kormánybatóságilag jóváhagyott utasítás mellékelendő. A szelídített fertőző anyagot, mikrobát tartalmazó és folyékony ojfőanya­gokból egy üvegcsében 25 adagnál többet kiszolgáltatni tilos. — Ha azonban eset­leg kártérítési felelősség megállapítása c-zéljából a megrendelőnek a beojtandó álla­tok számarányához mérten feles ojtóanyagra is van szüksége s ezt megrendelésé­nél kinyilvánítja, abban az esetben ezen oj tóanyag csak több egyenlő nagyságú tartályban adható ki. 15. §. A bakteriológiai készítmények kiszolgáltatása csak állatorvosi ren­deletre történhetik. A szert tartalmazó postai küldemény külsejére jól szembetűnő „Ojtóanyag“ jelzésű czimke ragasztandó. 16. §. Az engedélyes könyvet tartozik vezetni, mely feltünteti a megren­delés idejét, a megrendelő nevét és lakhelyét, az ennek czimére küldött anyag­minőségét, mennyiségét és műszaki számát, valamint az elküldés időpontját. 17. §. Az engedélyes felelős azért, hogy forgalomba hozott szerei a 9. §. b) pontja értelmében bemondott tulajdonságoktól lényegesen el nem térnek. Ha az ellenőrzés alkalmával a szerek bemondott tulajdonságaiktól (a szab­ványtól) lényegesen eltérők, vagyis lényegesen gyengébbek, illetőleg hatástalanok, vagy ellenkezőleg tulerősek vagy szennyezettek és végül, ha a használati utasítás eltér az engedélyezettől, az államkincstár javára fizetendő 2000 koronáig terjedő pénzbirságolásnak van helye. 18. §. Ha a szakszerű vizsgálat megállapítja azt, hogy a forgalomba ho­zott szer állatok tömeges megbetegedését, vagy pedig akár egy állatnak is elhul­lását okozta, az esetben az engedély tulajdonosa az okozott kárt megtéríteni tartozik. 19. §. Minden bakteriológiai szert előállitó és forgalomba hozó laboratórium, állami felügyelet és ellenőrzés alatt áll. 20. fj. Az állami ellenőrzést két tagú bizottság teljesiti, melynek egyike az illetékes törvényhatósági, Budapest székesfőváros területén a m. kir. állatorvos vagy azok helyettese, másika pedig a m. kir. földmivelésügyi miniszter kikül­döttje. 21. §. Az ellenőrző-bizottság helyszíni szemle utján megállapítja azt, váj­jon az engedélyt kérelmező fél rendelkezik-e a 3. §-ban körülirt laboratórium és egyéb helyiségek felett és legalább negyedévenként váratlan megjelenésével meg­tekinti a laboratóriumokat, azok könyveit és tapasztalatairól félévenként, ezen sza­bályzatba ütköző körülmény felmerülése esetén pedig azonnal jelentést tesz a m. kir. földmivelésügyi miniszternek. 22. §. Az ellenőrző-bizottság váratlan megjelenése alkalmával is kérhet a tetszése szerint való szerből mintákat, de köteles legalább negyedévenkint egyszer közvetett utón a laboratóriumok különböző termékeiből és pedig azokból, melyek­ből jónak látja, ellenőrző vizsgálat czéljából mintákat szerezni. 23 §. Az ellenőrző-vizsgálat végett akár közvetlenül, akár közvetve be­szerzett mintákat az ellenőrző-bizottság megküldi a m. kir. állatorvosi főiskola bakteriológiai intézetének, mely vizsgálatának eredményéről a m. kir. földmivelés­ügyi miniszterhez jelentést tesz. Ellenőrző vizsgálatra csak oly minta szolgálhat, mely a laboratórium szo­kásos módján le van zárva. 24. §. Külföldön készült bakteriológiai szerek forgalomba hozatalát a vá­rosi, illetőleg járási m. kir. állatorvos, Budapest székesfőváros területén pedig a kér. m. kir. állatorvos ellenőrzi.

Next

/
Thumbnails
Contents