Szatmárvármegye Hivatalos Lapja, 1906 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1906-06-14 / 19. szám

Szatmárvármegye Hivatalos Lapja. 213 A panasz szerint ugyanis gyakran lelkészi körlevelekkel felszerelt ügynökök aláíratnak a rendszerint írni és olvasni nem tudó féllel, egy általa semmi esetre meg nem értett rendelő levelet, melyen az a rendelő levelet szintén aláirt és általa esetleg nem ismert társaival egyetemlegesen arra kötelezi magát, hogy a rendelt és neki utánvétellel megküldendő szent­kép vételárát a rendelők közül kijelölt egyénnek átadja, azon esetre pedig, ha a kepei ki nem váltaná, vagy az utánvéted összeget meg nem fizetné, a többi aláíróval egyetemlegesen felel a valamennyi rendelő által fizetendő vételár teljes összegéért, lemondanak továbbá az aláírók az általuk aláirt nyomtatott rendelő levél szerint a fentitől eltérő minden más szó vagy írásbeli kikötés érvényesítéséről, per esetén pedig alávetik magukat az eladó czég által választandó kir. járásbíróság illetékességének. Midőn azután az eladó czég elküldi az alig 1 korona értéket kép­viselő, de 6—9 koronáért eladott képeket az egyik aláíró czimére, s midőn a vevők az áru láttára a képet ki nem váltják, a valamennyiök által fize­tendő vételárért beperli az egyetemleges kötelezettségre való tekintettel a legtehetősebbet; beperli pedig az általa tetszés szerint választott járásbíró­ságnál, melynek tárgyalására alperes tudatlanságában még csak el sem megy és igy elmakacsoltatik. Rámutat az előterjesztés arra is, hogy ha alperes védekezik, az eladó czég roszhiszemüsége tudatában egyszerűen leteszi a pert, de miután alperes csak a legritkább esetben védezik, a szél­hámoskodás érvényesülésével a szegény nép tönkretétele igen nagy mére­tekben folyik. A szóban levő szentkép mibenlétét a nevezett kereskedelmi és ipar­kamara a következőképen írja le. A házi áldást jelképező szentkép alapja kizárólag Lipcsében sze­reztetik be, mert a Ganava nevű lyukasztott papír csak ott kapható. Ezen ganava-papirra ráragasztatik a papirfeszület, a moha és hegyigyopár és ráillesztetik a czelluloséből sajtolt, gyárilag készített Krisztus arczkép és a két angyal. A „Jézus Krisztus a megváltónk“ felírás silány kézi hímzés. A kérdéses házi áldások fontosabb és jelentékenyebb részét sem a kép, sem a hímzés nem képezi, hanem azon reális értékét csupán az 50 fillér becsértéket képviselő keret és 60 fillér értékű üveg képezi. A kép túlnyomó része egyébiránt nem a silány hímzés, de a czelluloidból kisajtolt torzalakok. A szóban levő házi áldások házi ipari jeleggel nem bírnak és a velük üzérkedő czég meg sem kísérli a házi ipari jellegnek igazolását, de magát egyszerűen házi ipari műintézetnek kereszteli. Tekintettel arra, hogy a leírás és a nekem külömben eredetben is bemutatott minta szerint a szóban levő szentképek sem irodalmi, sem mű­vészeti, sem háziipari oly termékeknek nem tekinthetők, melyekre a 1884. évi XVII. t.-cz. 50. §-ának a megrendelések gyűjtésére vonatkozó rendel­kezései módositásáról szóló 1900. évi XXV. t.-cz. 2. §-a, illetőleg az e törvény végrehajtása tárgyában kibocsátott 27483—901. sz. kereskedelem­ügyi miniszteri rendelet 5. illetőleg 6. §. 1. pontja szerint a megrendelés gyűjtés meg van engedve, felhívom Czimet, utasítsa az alája rendelt első­fokú iparhatóságokat, hogy a szóban levő, s a nép tudatlanabb és szegé-

Next

/
Thumbnails
Contents